„A stressz a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre.” írja Selye János, aki közel hozta hozzánk a stressz fogalmát. A stressz egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nem lehet elkerülni, így a lényeges kérdés az, hogy hogyan tudunk vele hatékonyan megküzdeni. Hogyan tudjuk a stressztoleranciánkat növelni? Vagy akár a stressz hasznosságát felismerve, elismerve, annak előnyeit felhasználva élni mindennapjainkat?
Fontos tisztázni, hogy a stressz nem mindig és minden formában ártalmas.
A stressz ártalmas verziója a distressz, amely akkor jelentkezik, ha a stresszt kiváltó hatásokra olyan válaszreakciót adunk, amely fizikailag vagy érzelmileg káros önmagunkra nézve, és a helyzet hatékony kezelését akadályozza.
Emellett jelen van az eustressz, ami serkentőleg hat és belső erőforrásainkra építve, hatékonyan kezeljük a helyzetet. Érzelmi és fizikai síkon is gyorsabban visszatérünk a nyugalmi állapotba.
Tipp: Figyeljük meg, hogy melyek azok a helyzetek, amelyek stresszt okoznak nekünk! Figyeljük meg a különbséget a distressz és az eustressz helyzetek között!
Ahány ember annyi féle reakció létezik a minket érő stresszre, mégis három különböző csatornán keresztül reagálhatunk a minket ért negatív hatásokra, melyek a következők.
- Érzelmek és gondolatok
Akikre ez leginkább jellemző, ők érzelmek és gondolatok csatornáján keresztül reagálnak a stresszre, amely belső feszültség, nyugtalanság formájában jelentkezhet. Szintén itt jelenik meg az ingerlékenység, fokozott düh reakciók.
- Motorikus reakciók
Ebben az esetben jelentkezhetnek a derék-, váll-, hátfájdalmak, és a különböző mozgást érintő panaszok.
- Vegetatív reakciók
Ilyenkor a testük jelzi, hogy érdemes megoldást keresni a fokozott igénybevételre. Tipikus megjelenési formája lehet a magas vérnyomás, a szívdobogásérzés, a különböző emésztési problémák.
Sok esetben ezek a tünetek nem csak önállóan, hanem keveredve is megjelenhetnek.
Tipp: Figyeljük meg, hogy stresszhelyzetben leginkább melyik csoport szerinti reakciókat adjuk! Írjuk le! Figyeljük meg, hogy stressz helyzetben érzelmi-, gondolati, testi vagy motorikus reakciókat adunk?
A reakcióink mellett különféle válaszokkal, megoldásokkal reagálunk, a minket ért stresszre, ezek a megküzdési módok más néven coping amelyek közül mindenki használ néhányat.
Lássuk ezt egy konkrét példán keresztül: Keressünk a mindennapokban egy helyzetet, ami kínos érzést, szorongást vált ki belőlünk. Sokak számára ilyen helyzet lehet, amikor egy munkahelyi hibázást követően a főnökünk kilátásba helyez egy megbeszélést, amelyen a feletteseink lesznek jelen, egyéb információt nem oszt meg velünk az eseményről.
Amennyiben ez a helyzet szorongást vált ki belőlünk, akkor az alábbi megküzdési módokkal igyekszünk oldani a feszültségünket, szorongásunkat:
- Problémacentrikus reagálás
Problémacentrikus megoldás a helyzet megoldására irányul. Amennyiben ez a domináns coping, akkor igyekszünk minél többet megtudni a helyzetről, törekszünk a helyzet megváltoztatására. Például végiggondolom, hogy mikor kerültem korábban hasonló helyzetbe, és akkor mi történt, hogyan reagáltam, mi segített nekem akkor, mi segítene most.
- Támaszkeresés
Ebben az esetben külső személy bevonásával, segítségével igyekszünk a saját feszültségünket csökkenteni. Az elsődleges cél itt is a helyzet megváltoztatására irányul, csak itt a külső személy szerepe is nagyon fontos. Ha a támaszkeresés megküzdési móddal élünk, segítségünkre lehet, ha keresünk a környezetünkben egy személyt, aki már volt hasonló helyzetben, hiteles számunkra és tanácsot kérünk tőle a helyzet megoldására irányulóan.
- Feszültség kontroll
Itt a külső fenyegetettség elhárításáról a fókusz az egyénre terelődik. Ebben az esetben a cél a stabilitásunk megtartása, a feszültségünk kezelése belső erőforrások segítségével. Amennyiben ezt a megküzdési módot választjuk törekszünk a tárgyilagosságra, vagyis kicsit eltávolodva figyeljük a problémát, a határozottságunkat, a rugalmasságunkat és magabiztosságunkat kiaknázva törekszünk a helyzetkezelésre.
- Figyelem elterelés
Ezt a megoldást akkor választjuk, ha szeretnénk kilépni a feszültséget okozó helyzetből vagy halogatnánk annak oldását. Például miután szembesültünk a hírrel, haza érve beülünk a TV elé, ami segít gondolataink elterelésében.
- Emóciófókusz
Ebben az esetben a célunk a kellemetlen érzelmek megváltoztatása. Abba fektetjük energiánkat, hogy jobban érezzük magunkat. Például többet eszünk, megjutalmazzuk magunkat egy új ruhával vagy olyan helyzeteket idézünk fel, amelyekben jobban éreztük magunkat.
- Emóciókiürítés
A szorongásunk kezelésére az érzéseink szabadon engedését választjuk. Ilyenkor bosszút forralunk, dühösek leszünk, törnénk-zúznánk, illetve bűnbakot keresünk. Például a munkatársainkat hibáztatjuk a kialakult helyzetért.
- Önbüntetés
Ha ezzel a megküzdési móddal élünk, akkor a negatív eseményeket úgy értelmezzük, mint egy jogos következménye a korábbi helytelen viselkedésünknek. Ilyenkor önmagunkban keressük a hibát, bűntudatot érzünk és önmagunkat okoljuk a történtekért.
- Belenyugvás
A belenyugvás során úgy érezzük, hogy együtt kell élnünk a problémával, a sorsra, az időre bízzuk a helyzet megoldását.
A megküzdési mód függ a személyiségtől, a helyzettől, a pillanatnyi lelkiállapottól és még számos dologtól. Nagyon fontos, hogy nincs jó vagy rossz megküzdés. Minden megküzdés hordoz hasznot a stresszel küzdő személy számára, viszont nem mindegy, hogy mi ez a haszon. A fenti példánál maradva, ha az a célunk, hogy a közeljövőben magasabb pozícióba kerüljünk, akkor nem biztos, hogy a leghatékonyabb megküzdés, ha emóciókiürítéssel a munkatársainkon vezetjük le a feszültségünket. Amit tehetünk, hogy önmagunk és a helyzet pozitív kimenetele szempontjából a leghatékonyabb megküzdési módokat alkalmazzuk, ez nem egy egyszerű feladat, viszont személyiségünk fejlesztése kulcsszerepet játszik ezen az úton.
TIPP: Figyeljük meg magunkat, hogy a fenti megküzdési módok közül melyek jellemzőek leginkább ránk! Tudatosítsuk, hogy az általunk választott megküzdési módon kívül léteznek más megoldások is, amelyek segítségünkre lehetnek nehéz szorongást keltő helyzetekben.
Felhasznált irodalom:
Thomas M. H. Bergner: Burnout. A kiégés megelőzése 12 lépésben, Z-Press Kiadó Kft., 2012, 2015.
Selye János: Stressz distressz nélkül, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976.
A Megküzdési Mód Preferencia Kérdőív (Oláh Attila: Tesztmester programcsomag, 2004.)
OLÁH Attila: Érzelmek, megküzdés és optimális élmény, Budapest, Trefort Kiadó, 2005. https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_bevezetes_a_pszichologiaba/ch07.html#id617180
Fotó:
George Pagan, forrás Unsplash
Vélemény, hozzászólás?