A múlt heti cikk folytatásában szó lesz arról, kikből lesz „jó” áldozat, ki az „ideális” tettes, milyen következményekkel jár a mobbing elszenvedése, és mit tehet egy szervezet a pszichoterror ellen.
Az „ideális” mobbing áldozat
Jelenleg is vitatott, hogy létezik-e olyan személyiségtípus vagy tulajdonságok összessége, ami jobban „megfelel” annak a kritériumnak, hogy mobbing áldozata legyen. Mindent összevetve elmondható, hogy olyan személyek válnak prédává, akik alacsonyabb szintű szociális készségekkel bírnak (érzékenység, érzelmi sérülékenység, önértékelési nehézségek). Előfordulhat az is, hogy a munkát mindennél előbbre helyezik az életükben, nehezen viselik az elutasítást, igazságtalanságot, problémamegoldó képességeik gyengék.
Ugyanakkor nehéz pontosan megállapítani, hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, vagyis, hogy valaki a fentiek miatt válik mobbing áldozatává, vagy a mobbing következtében gyűjti össze ezeket a tulajdonságokat.
Nemek aránya
A nők nagyobb arányban lesznek áldozatok, mint a férfiak. Ennek oka lehet a munkahelyi hierarchiában elfoglalt helyük, illetve gyakran egyedül nevelik gyermeküket. Mindkét nemnél magasabb a rizikófaktor, ha olyan munkakört tölt be, amit jellemzően a másik nem „szokott”. (óvóbácsi, ápoló, buszsofőr nő, stb.)
Korosztályok szerint
A leginkább veszélyeztetettek a 15-25 év közöttiek, illetve az 55-65 év közöttiek. A fiatalabbak tapasztalatlanságuk, a munka világában való járatlanságuk miatt eshetnek áldozatul, ez meglehetősen káros, hiszen egész életükre kihathat egy ilyen élmény. Az idősebbek pedig nehezebben váltanak már munkahelyet, ezért válnak kiszolgáltatottá.
A „tökéletes” tettes
Természetesen, ahogy az áldozat esetében, úgy erre sincs egzakt válasz. Gyakran a túlzott versengés vagy az irigység a kiváltó ok. Előfordul a pozíció, státusz féltése vagy kisebbrendűségi érzés, vagyis személyes okok generálják a zaklatást. Amellett sem mehetünk el, hogy a vizsgálati eredmények a vezetők felénél nárcisztikus személyiségzavart állapított meg, tehát ez is hátterében állhat a mobbing kialakulásának.
A mobbing hatása, következményei az áldozatra
A testi tünetek már az első néhány alkalom után jelentkezhetnek. Ilyenek az izzadás, tenyérizzadás, térdremegés, szájszárazság, gyomorpanaszok, hányinger, koncentrálási nehézségek. Csepelyi Magda Mobbing című könyvében 3 pontban foglalja össze a mobbing következményeit.
Pszichoszmatikus megbetegedések
A fent említett testi tüneteken túl alvászavar, levert kedélyállapot, enyhe depresszió, fejfájás, emésztési zavarok jelentkeznek.
Szellemi leépülés
Mivel az áldozat folyamatos feszültséget él meg, így egyre szorongóbbá válhat. Nehezen viseli a konfliktusokat, csökken pszichés terhelhetősége. Emiatt a baráti, családi kapcsolatai is romlanak.
Lelki megbetegedés
Másfél-két év után a pszichés zavarok krónikussá válnak. Az esetek többségében depressziós zavar, társas fóbia alakul ki, de személyiségtorzulás is előfordul.
Mit tehet egy szervezet, annak érdekében, hogy elkerülje a mobbingot
Megelőzés
Ahogy számtalan más témakörnél, itt is a megelőzés a legkifizetődőbb. Már csak azért is, mert az információs társadalomban gyorsabban terjednek a negatív hírek, és korántsem mindegy, hogy ítélik meg a potenciális munkavállalók az adott céget.
Ez a megelőzés elkezdődhet már a kiválasztási folyamatnál. A vezetői kompetenciák felmérésénél, a munkavállalók képességeinek, tulajdonságaiknak feltárásánál. Fontos a jó munkahelyi légkör, a feladatok, munkakörök pontos meghatározása, a kommunikáció megfelelő áramoltatása.
Tréningek, fejlesztő foglalkozások szervezése, amik együttműködést, a konfliktusok helyes kezelését, az asszertív és erőszakmentes kommunikációt segítik. Fontos, hogy nyíltan beszéljenek a mobbing jelenségéről, hogy a kollégák tisztában legyenek vele mi az, amit nem kell elviselniük.
Biztosítsanak segítségkérési lehetőséget, akár anonim módon. A legfontosabb, hogy olyan értékrendet képviseljenek, amelyben a mobbing vagy bármilyen diszkrimináció nem megengedett.
Beavatkozás
Mobbinggal kapcsolatos előadássorozatok, melyben nagy hangsúlyt kap, hogy jogilag büntethető tevékenységről van szó. A vezetők személyiségének fejlesztése, az érzelmi intelligencia kompetenciák elmélyítése. Az áldozat egészségügyi és terápiás támogatása. Külső szakemberek bevonása a konfliktusok kezelésére.
Utókövetés
Ez a forgatókönyv akkor lép életbe, ha nem kezelték a mobbing folyamatot és az áldozat elhagyta a szervezetet, esetleg jogi útra terelte a kérdést. Itt főleg a sértett rehabilitálásán van a fókusz, pszichés, fizikális támogatás, anyagi kártérítés
Egy mondatban Josef Schwickerath és Moritz Holz így foglalta össze a mobbing megelőzésének receptjét:
„Úgy gondolkodom rólad, ahogyan azt kívánom, hogy gondolkodj rólam. Úgy beszélek rólad, ahogyan azt szeretném, hogy beszélj rólam. Úgy viselkedem veled, ahogyan azt szeretném, hogy te viselkedj velem.”
Felhasznált irodalom:
Csepelyi Magda: Mobbing-Munkahelyi pszichoterror a grafológia tükrében General Press Kiadó Budapest, 2000.
Schwitckerach Josef, Holz Moritz: Mobbing a munkahelyi pszichoterror Z-Press Kiadó Miskolc, 2014.
Elek Lenke dr.: Mobbing a láthatatlan szörnyeteg 2013. https://ado.hu/munkaugyek/mobbing-a-lathatatlan-szornyeteg/
Herendi Kata: Mégis hová menekülhetnék? – Mobbing, avagy a munkahelyi pszichoterror 2018. https://pszichoforyou.hu/mobbing-munkahelyi-pszichoterror/
Fotó:
George Becker, forrás pexels.com
Vélemény, hozzászólás?