„Egy doboz margarin volt a lelkem, teli kenőkések barbár nyomaival.” (Simon Márton)
A bántalmazásnak számtalan formája lehet. A fizikai visszaélés árulkodó nyomaival szemben azonban az érzelmi bántalmazás sokáig láthatatlan marad, ám annál mélyebb sebeket ejt. Az efféle károsodások lassan, észrevétlenül alakulnak ki a felszín alatt, és mire észbe kapnánk, a sérülések már a csontunkig hatolnak, egész létünket behálózván.
Egy emocionálisan devalváló viszonyban az egyik fél irányítja a másikat úgy, hogy folyamatosan aláássa annak önértékelését és önálló cselekvőképességét. Ennek ellenére a megszégyenítő viselkedés lehet igen árnyalt és nehezen észrevehető, a kapcsolaton belül és azon kívül egyaránt.
A pszichés abúzus olyan viszonyokban jön létre, ahol az egyik személynek hatalmi fölénye van a másikkal szemben, de akár létre is hozhatja azt, főként olyan kapcsolódások esetén, ahol a bizalom, a gondoskodás és a biztonság magától értendő kellene, hogy legyen. Ilyen viszony van példának okáért a gondozó és gyermek, az orvos és beteg, a tanár és diák vagy a szerelmespárok között.
Az érzelmi bántalmazás komoly károkat hagy maga után mentális egészségünk tekintetében is. Fogékonyabbá tehet a depresszióra és növelheti a szorongás kialakulásának valószínűségét, akár évekkel a történteket követően is.
Figyelmeztető jelek
A lelki bántalmazás folyamata különösen felkavaró, mivel hatására a „gyengébbik” fél egyre gyakrabban vonja kétségbe belső megérzéseit és saját érzelmeinek jogosságát.
Mégis hogyan vehetsz észre egy ilyen devalváló kapcsolatot?
A következő felsorolásban tájékozódhatsz az érzelmi bántalmazás jellegzetes formáiról, hogy szükség esetén könnyebben felismerhesd a való életben.
1. Negatív töltet a verbális kommunikációban
- az adott helyzethez képest inadekvát mértékű kritika
- kíméletlen következtetések, illetve személyeskedő vagy sértő általánosítások
- alaptalan negatív előrejelzések a jövőre nézve
Olyan állítások, mint például: „Te mindig förtelmes döntéseket hozol„, „Bármihez nyúlsz, azt csak elrontod„, vagy „Ugyan ki tudna szeretni egy ilyen semmirekellőt„.
Az efféle kijelentések egyáltalán nem konstruktívak, rendszerint indokolatlanok, és ismétlődő használatuk vészcsengőért kiált!
2. Nonverbális jelek és hangvétel
- szándékos mellőzés és megvetés,
- féktelen kiabálás,
- szemforgatás,
- megvető bámulás,
- szemkontaktus megtagadása,
- beszélgetés visszautasítása,
- valakinek a semmibe vétele, más néven a „néma bánásmód”
A testbeszéden keresztül közvetítve megannyi módja van annak, hogy valakit lealacsonyítsunk. Ezen viselkedésmódok mind az érzelmi bántalmazó minták elemei lehetnek, és használatuk következtében az egyébként jóindulatúnak tűnő kijelentések mélyen elszomorító visszhangot keltenek.
3. A szembesítés utáni reakciók
Sokat elárul a bántalmazó fél reakciója, amikor szembesítik afelől, hogy egy szavával vagy tettével fájdalmat okozott. Érdemes tudatosítani ilyenkor, hogy miként reagál. Vajon őszintén bocsánatot kér és igyekszik megváltoztatni a viselkedését, vagy elutasítja a visszajelzést? Netán minimalizálja az általa okozott fájdalmat?
A bántalmazók ugyanis gyakran próbálják elbizonytalanítani a másik személy észlelési képességét – erre néhol „gaslighting”-ként hivatkoznak. A sorozatos megalázó, fenyegető, vagy lealacsonyító monológok után rendszerint olyan kijelentések következnek, amelyek elbagatellizálják azokat, mint például „én csak segíteni akarok neked, hogy jobban legyél„, „hálás lehetnél nekem„, „hogy lehetsz ennyire önző„, vagy „én csak azért viselkedek így, mert felidegesítettél„.
4. Ismétlődés és folytonosság
Végezetül, amikor úgy érzed, hogy valaki méltatlanul bánik veled, gondold végig, hogy ez vajon a viselkedésének állandó része-e. Egy trágár elszólás vagy egy durva hozzászólás önmagában még nem tesz bántalmazóvá valakit, viszont a módszeresen ismétlődő negatív fellépésnek és lealacsonyító bánásmódnak már sokkal komolyabb hatásai lehetnek.
A pszichés hadviselés hatása annál súlyosabb, minél gyakrabban és hosszabban fordulnak elő az imént felsorolt nyugtalanító viselkedésmódok. Fontos megérteni, hogy a bántalmazók ritkán viselkednek folyamatosan degradálóan, azonban a béke és az idill állapotai nem törlik el az ismétlődő becsmérlések szomorú pillanatait, hanem voltaképp az érzelmi manipuláció szerves részét képezik.
Mitévő lehetsz, ha úgy véled, hogy te, vagy egy hozzád közel álló személy bántalmazó környezetbe került?
Kiemelkedő szerepe van a személyes kapcsolatok fenntartásának és ápolásának, mivel az elkövetők gyakran próbálják elszigetelni célpontjaikat a hozzájuk közel állóktól.
Ha felmerül benned a gyanú, fontold meg élményeid megosztását egy megbízható családtaggal vagy baráttal!
Emellett az egyéni vagy csoportos terápia, valamint az önismeret fejlesztése sem elhanyagolható, hogy feltérképezd saját szereped a kialakult élethelyzetben.
Ne feledd, hogy mindig kell egy B terv! Készülj fel előre, hogy miként tudsz kilépni a kapcsolatból, ha eljön az ideje. Könnyebb megalkotni a tervet egy támogató környezetben, illetve erőt meríthetsz ahhoz is, hogy lépni tudj, amikor szükséges.
Ha úgy véled, hogy egy ismerősödet érzelmileg bántalmazzák, mihamarabb nézz be hozzá! Mondd el neki, hogy sokat gondolsz rá, és számíthat rád, hogyha szüksége van egy baráti beszélgetésre!
Amennyiben te ismertél fel magadban bántalmazó vonásokat, terápiás kapcsolatban változtathatsz a működésmódodon.
Sokan élünk át valamilyen traumát életünk folyamán. Egyes sérüléseink nyomait magunkon viseljük, miközben mások csendben emésztenek fel belülről, ha hagyjuk. Míg az érzelmi bántalmazók meggyőzhetik áldozatukat, hogy megérdemlik a rossz bánásmódot, ez valójában nem igaz, hiszen a kedvesség és a tisztelet mindenkinek jár.
Felhasznált forrás:
Viann Nguyen-Feng – 4 signs of emotional abuse, forrás: www.ted.com
Fotó: unsplash.com
Vélemény, hozzászólás?