All about the money – Párkapcsolat a pénz tükrében

Az újév első napján szinte nincs olyan család Magyarországon, ahol ne lencse és sertésből készült feltét kerülne az asztalra. A főzelék kanalazása közben pedig már-már hallani, ahogy felcsendül a fejekben a Hegedűs a háztetőn ikonikus dala. „Ha én gazdag lennék…” és elindul az álmodozás, tervezgetés és jó esetben a családi, baráti beszélgetés arról, hogy ki, mire költené a lottó ötös nyereményét vagy az új esztendő extra bevételeit. Bár felszínesen érintjük, a pénzt és vagyon témáját mégis rengeteg titok és konfliktus övezi, ez az egyik leginkább megosztó téma társadalmunkban. Ezt tovább nehezíti az is, hogy olyan világban élünk, ahol a családok, barátok nincsenek tisztában egymás jövedelmi helyzetével, és a munka világában sem nyilvánosak a fizetések, további frusztrációt és titkot gerjesztve, és ezt csak fokozza a párok, házastársak közötti pénzügyi viták és titkolózások egyre növekvő száma és hevessége.

Pénz és párkapcsolat

A pénz az öt legfőbb ok között szerepel azon a listán, ami miatt a párok veszekedni szoktak. A vagyonnal kapcsolatos konfliktusok nem is a konkrét összegekről szólnak, hanem a pénz mögöttes, szubjektív jelentéseiről. Ezek a szabadság, az élvezet, a biztonság és stabilitás. Ezek mellett a pénz gyakran szólhat a hatalomról, a státuszról is.
Mivel a pénzhez és vagyonhoz való viszonyunk ennyire sajátos és egyedi, párkapcsolatban pont azt tanulhatjuk meg együtt, hogy hogyan hozzuk egyensúlyba a pénz által biztosított szabadságot és lehetőségek tárházát a biztonsággal és bizalommal. Ezért is érdemes a párkapcsolat első időszakában (is) mélyebben beszélgetni a pénzről, és közös megoldásokat találni, mert ezzel megakadályozható, hogy a pénz általános párkapcsolati konfliktusforrássá váljon.

Már az ismerkedés, randevúzás időszakában javaslom, hogy a pár beszéljen a pénz témájáról, hiszen ilyenkor is felmerül, hogy ki fizeti az esti mozit vagy a vacsorát, milyen helyre, hova menjenek el együtt. Itt már konfliktust okozhat például, ha az egyik fél Michelin csillagos étterembe vágyik, míg a másik egy hamburgerezőben is jól érzi magát. Ha beszélnek ezekről és elvárásaikról, akkor az is kiderülhet, tudnak-e egymás irányába mozdulni, mindkét fél számára örömteli és “elég jó” megoldást választani, vagy megoldhatatlan ez az ellentét, mert annyira másra vágynak, hogy annak nincs igazán közös metszete.

Az elköteleződés fázisában, amikor a pár már összeköltözik vagy házasságot köt, jellemzően egyre többször okozhat nézeteltérést a két fél pénzügyi hozzáállása és működésmódja. A jó hír az, hogy tudatossággal ezek a viták és súrlódások megoldhatóak. Ehhez javaslom az alábbi két pénzügyi tervezési feladatot, amelyek segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a társak megoldásorientáltan közelítsenek a vagyoni jellegű problémáik felé, és hogy hidat nyisson köztük a pénz témájában.

Rövid távú pénzügyi tervezés

Ahhoz, hogy lássátok, napi megélhetésetekhez mekkora büdzsé szükséges, készítsetek költségvetési kimutatást. Ehhez számos applikáció, online felület áll a rendelkezésetekre, ahol a részletesen felsorolt költségtételek mellé be tudjátok írni a saját tényleges kiadásaitokat. Ehhez külön-külön írjátok össze azokat a költségtételeket, melyek érintenek benneteket, és az ahhoz tartozó havi kiadásotokat. Majd határozzátok meg, hogy melyek azok a tételek, amelyek a jóllétetekhez és boldogságérzetetekhez elengedhetetlenek. A költségtételek mellé gyűjtsétek össze a bevételi forrásaitokat is, és a kettőből állítsátok össze a lehetőségeitekhez és igényeitekhez igazított egyéni, havi büdzséteket.

A két listát hasonlítsátok össze, és beszéljétek át. Fontos, hogy csapatként döntsetek a végleges tételekről, és határozottan álljatok ki a számotokra nélkülözhetetlen elemek mellett, amelyekből a közös büdzsétek végül összeáll. Nem érdemes olyanban megállapodni, amiről már most tudjátok, hogy teljesíthetetlen, hiszen ez újabb konfliktushoz vezethet. Egyezzetek meg abban is, hogy egy vagy két hónap múlva újra átbeszélitek a közös költségtervet, hogy mennyire sikerült tartani, mi az, amit módosítani, finomhangolni szükséges benne.

Beszéljetek arról, hogy milyen módon osztjátok meg a költségeket, és arról is, hogy ez milyen formában fog történni, ki melyik területért lesz felelős. Ki intézi a rezsi befizetését, ki a napi élelmiszervásárlást stb. Állapodjatok meg arról is, hogy közös bankszámlára érkezzenek a bevételeitek, a “mi pénzünk”, vagy külön bankszámláról teljesítitek a fizetést. Minél mélyebben átbeszélitek, kinek melyik verzió a komfortos és megnyugtató, kinek milyen múltbeli tapasztalata van erről, annál működőképesebb verzió mellett tudtok dönteni, és ezáltal egymáshoz is közelebb kerülni.

Hosszabb távú tervezés 

A rövid távú tervezés mellett beszéljétek át jövőbeli pénzügyi terveiteket. Érdemes legalább 5-10 évben gondolkodnotok. A kiválasztott időtávra beszéljétek át, hogy ki mire vágyik (lakás, autó, utazás stb.), és hogy milyen életvitelt szeretne élni, mi az, ami igazán fontos a számára. Beszélgessetek arról is, hogy anyagi szempontból mik a legnagyobb félelmeitek, és hogy arra hogyan tudtok felkészülni. Ezután írjátok is össze külön-külön a legjelentősebb pénzügyi elképzeléseiteket és félelmeinket, és hasonlítsátok össze a két listát, keressetek hasonlóságokat és beszélgessetek a különbségekről. Törekedjetek arra, hogy olyan végleges közös lista szülessen, amelyben mindkettőtök vágyai teljesülnek. Ezt a tervet is érdemes évente újra elővenni, és ha szükséges módosítani, az aktuális lehetőségekre és élethelyzetre szabni.

Amikor a bemutatott tervezési folyamat nem oldja fel a pénz körüli ellentéteket vagy olyan heves konfliktust generál, hogy magát a tervezést sem tudjátok befejezni, akkor elképzelhető, hogy a pénzhez fűződő viszonyotokban olyan jelentős eltérés van, amely feloldásához mélyebb önismeret, megnyílás és akár párkapcsolati fejlesztő szakember szükséges.

Pénzügyi forgatókönyvek az önismeret mélyítéséhez

Dr. Brad Klontz klinikai szakpszichológus kutatása során 72 pénzhez kapcsolódó hiedelem felhasználásával 4 különböző pénzügyi forgatókönyvet (scriptet) azonosított. Bár kutatása Amerikában készült, mégis univerzálisnak tekinthető, hiszen a pénz és vagyon kérdéséhez hazánkban is rengeteg stressz és trauma párosul. Számos családi és párkapcsolati konfliktus és vita kirobbantója, és a válások során is az elsődleges okok között szerepelnek az agyagi nézetkülönbségek. A Klontz által azonosított forgatókönyvek gyermekkorban alakulnak ki, tudattalanul hatnak és transzgenerációsan öröklődnek, továbbá hatással van rá a környezet és a társadalom is, amelyben élünk. Ezek a sricptek viszonylag stabilak, és mélyen élnek bennünk, de élethelyzetünk jelentős megváltozásának hatására módosulhatnak, például egy nagyobb örökség teljesen megváltoztathatja az addigi pénzügyi stratégiánkat. 

A pénz elkerülése

„A pénz puszta szélhámosság, az ördög illúziója.”
Böszörményi Gyula

A pénz elkerülése forgatókönyvvel rendelkezők szerint a pénz valami bűnös, rossz dolog („ördögtől való”) vagy azt hiszik, hogy ők nem érdemlik meg a vagyont. Sokszor a félelem, a szorongás és undor kiváltó eszközének tartják a pénzt. Félelmük, hogy túlköltik a folyószámlájukon lévő összeget vagy túllépik hitelkeretüket. Jellemző rájuk, hogy tudattalanul szabotálják pénzügyi sikereiket. Előfordul, hogy még a legszükségesebbekre sem költenek vagy épp elköltik, vagy elajándékozzák a pénzüket, mindezt azért, hogy minél kevesebb legyen a birtokukban. 
Ha az alábbi mondatok közül ismerősen cseng valamelyik, akkor gyanakodhatunk, hogy „a pénz elkerülése” a jellemző pénzügyi forgatókönyvünk:

• Ha másoknak kevesebb pénze van, mint nekem, akkor én sem érdemlem meg, hogy nagy vagyonnal rendelkezzem.
• A gazdag emberek kapzsik.
• Nincs rendben, ha több pénzem van, mint amennyire szükségem van.
• Mások kihasználásával lehet csak meggazdagodni.
• Nem érdemlem meg a pénzt.
• A jó emberek nem törődnek a pénzzel.
• Nehéz egyszerre gazdagnak és jó embernek lenni.
• A legtöbb gazdag ember nem érdemli meg a pénzét.
• Kevesebb pénzből élni erény.
• A pénz korrupttá tesz.

A pénz bálványozása

„Milliókkal az élet különlegesebb, fényesebb, boldogabb.”
Sergey Pavlovich

Aki ezt a forgatókönyvet hordozza magában, azt hiszi, hogy a bevételének növekedése vagy egy nagyobb pénzösszeg megoldaná minden gondját. Annak ellenére, hogy számos kutatás igazolta, hogy bizonyos összeghatár felett nincs összefüggés a vagyoni helyzet és a boldogság között, mégis sokan a mai napig ebben a hiedelemben élnek. Klontz felmérése arra is rámutatott, hogy a pénz bálványozása állhat olyan patológiás viselkedésmódok mögött is, mint a kényszeres felhalmozás, -amit a pandémia kezdetekor megélhettünk-, ésszerűtlen kockázatvállalás, játékfüggőség, munkamánia, túlköltekezés, vásárlási kényszer.  
A pénz bálványozásának jellemző hiedelmei:

• A dolgok jobban mennének, ha több pénzem lenne.
• Ha több pénzem lenne, boldogabb lennék.
• Sosem lehet valakinek elég pénze.
• Aki szegény, az nem lehet boldog.
• A pénz hatalom.
• A pénz az összes problémám megoldaná.
• A pénz szabadságot jelent.

A pénz státusz

„Akié az arany és a fegyver, azé az igazi hatalom.”
Maurice Druon
 
Akik ezt a stratégiát követik, meg vannak győződve arról, hogy az ember annyit ér, amennyi pénze van. A sikert a pénzzel és annak mértékével azonosítják. Ez a gondolkodás egy folyamatos versenyt generál, aminek a célja, hogy a körülötte lévőkhöz képest mindenből neki legyen a legtöbb-legnagyobb-legújabb-legdrágább.
A pénz, mint státusz jellemző belső monológjai:

• Lehet pénzed vagy szerelmed, de a kettő együtt nem valósulhat meg.
• Nem veszek meg semmit, ami nem új (autó, ház, stb…).
• A szegény emberek lusták.
• A pénz ad értelmet az életünknek.
• Annyit érsz, amennyi pénzed van. 
• Ha valami nem a legjobb, akkor nem is érdemes megvenni.
• Az ember sikere attól függ, amennyi a fizetése.
• A gazdag emberek nem lehetnek boldogtalanok.

Pénzügyi éberség

„Minden megtakarított penny egy másikat fial.”
Benjamin Franklin

Sokak számára a pénz mély szégyennel és titkolózással párosul, függetlenül attól, hogy gazdag vagy szegény. Még családon, baráti körön belül is kényes kérdés az, hogy kinek mekkora a fizetése, mekkora vagyonnal rendelkezik. A pénzügyi éberség egy állandó készenlétet, aggodalmat jelent, valakinek állandóan figyelni kell a küszöbön álló katasztrófákra és veszélyekre. Pont emiatt ezek az emberek takarékosak és gyakran raknak félre rosszabb időkre. Mivel állandó szorongást okoz számukra egy lehetséges pénzügyi katasztrófa, ezért a pénz által nyújtott örömöket vagy biztonságot képtelenek élvezni.
A pénzügyi éberség stratégiáját követők tipikus mondatai:

• Nem szabad elmondani másoknak, hogy mennyi pénzt keresel.
• A pénzt megtakarítani kell, nem elkölteni.
• Fontos, hogy rosszabb időkre mindig legyen megtakarított pénzünk.
• Az embernek meg kell dolgoznia a pénzéért.
• Mindig a legjobb áron kell megvenni valamit, még ha ez több időt is igényel.
• Udvariatlanság pénzről beszélni.
• Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér.

A részletesen bemutatott négyféle forgatókönyv megismerését követően, beszélgessetek az alábbi kérdések mentén:

• Beszéljétek át a négy különböző pénzhez való viszony típust, és próbáljátok beazonosítani magatokat abból a szempontból, hogy ti melyik mintázat szerint működtök.
• Hasonlítsátok össze egymás működését. Más kategóriába tartoztok vagy esetleg ugyanabba?
• Ha különbözőbe soroljátok magatokat, akkor mi az, amit a másiktól tanulhattok, mi az amiben a párotok erősíteni tud benneteket?
• Mi az, ami konfliktust okoz(hat) kettőtök között a két különböző pénzügyi hozzáállásban? 
• Meséljetek egymásnak arról, hogy milyen történet jut eszetekbe a saját pénzügyi transzgenerációs forgatókönyvetekről. 
• Osszátok meg párotokkal, hogy mi az a régi sérelem, ami aktiválódik bennetek, amikor a pénz miatt veszekedtek?
• Találjatok közös megoldásokat a “mi” saját pénzügyeink kezelésére. Mi lenne mindkettőtöknek elfogadható verzió? Ehhez segítséget nyújthat a fent bemutatott 2 pénzügyi tervező gyakorlat is.

Kapcsolatot erősítő és mélyítő kérdések a pénzről

A transzgenerációs forgatókönyvekről való beszélgetések után tovább mélyíthetitek egymás és múltatok megismerését az alábbi kérdések mentén – John M. Gottman 8 randi című könyve alapján. A kérdéseket érdemes egyedül, előre átgondolni, mert akkor jellemzően egyre több családi történet és múltbeli élmény is felbukkan, aminek megosztása tovább növeli a köztetek lévő intimitást és bizalmat. 

• Miből származott apai és anyai nagyszüleim jövedelme, mivel kerestek pénzt?
• Milyen anyagi helyzetben voltak a nagyszüleim?
• Szüleim mivel kerestek pénzt? Milyen anyagi helyzetben éltek a szüleim?
• Szüleim hogyan viszonyultak a pénzhez, gyerekként milyen mintát láttam tőlük?
• Szüleim inkább félretettek pénzt vagy befektettek?
• Okozott nekik gondot pénzt kiadni vagy inkább takarékoskodtak?
• Mennyire voltak jellemzőek a családi nyaralások, utazások? Milyennek éltem meg ezeket? 
• Járt-e a család szórakozni?
• Mennyire volt jellemző a családomra a jótékonykodás?
• Gyerekként kaptam-e zsebpénzt? Milyen érzés volt ez nekem? Elég volt?
• Nekem személy szerint mit jelent a pénz?
• Hogyan mutatták ki felém szüleim, hogy büszkék rám? Kimutatták?
• Kaptam-e ajándékot az ünnepekkor? Fontos volt ez nekem?
• Mit tanítottak nekem a szüleim a pénzről? Mit gondolok erről ma?
• Idézzük fel a pénzzel kapcsolatos legfájdalmasabb emlékünket, és meséljük el párunknak.
• Idézzük fel a pénzzel kapcsolatos legszebb, legboldogabb emlékünket, és mondjuk el a történetet a párunknak.

Ha pedig még részletesebben szeretnénk ránézni pénzügyi előtörténetükre, akkor készíthetünk genogramot kifejezetten pénzügyi, vagyoni fókusszal. Ennek technikájáról bővebben itt olvashattok: Mi fán terem a genogram?

Tapasztalataim alapján meglehetősen ritka, hogy valaki a pénz témájában indul el önismereti úton vagy jelentkezik párfejlesztési folyamatba, és még a családállításra hozott témák között is viszonylag az utolsók között szerepel. Mégis hiszek abban, ha a párok őszintén megosztják egymással és kölcsönösen megértik, mit is jelent a maguk és a másik számára a pénz és a vagyon, illetve megismerik az e mögött húzódó mélyebb érzelmi töltések forrását, akkor még a legkülönbözőbb forgatókönyvek mellett is élhetnek boldog és elkötelezett párkapcsolatot. Éppen ezért sosem késő elkezdeni a pénzről beszélni, lehetőséget adni a másiknak, hogy elmesélhesse a saját történetét.
Ha úgy érzitek itt az idő, és professzionális támogató környezetben tennétek ezt meg, párkapcsolati fejlesztőink szívesen kísérnek benneteket ebben a folyamatban.

Réti Orsolya

Felhasznált irodalom:
John M. Gottman és Julie Schwartz Gottman: 8 randi – Beszélgetések az életre szóló párkapcsolatért, Kulcslyuk Kiadó 2020
John M. Gottman és Nan Silver: A jól működő házasság 7 alapelve, Kulcslyuk Kiadó 2016
Klontz, B., Britt, S. L., Mentzer, J., & Klontz, T. (2011). Money Beliefs and Financial Behaviors: Development of the Klontz Money Script Inventory. Journal of Financial Therapy, 2 (1) 1.

Fotó:
Maitree Rimthong forrás pexels.com