„A traumatizált személyiség mögött ott van az egészséges egyén, aki soha életében nem tudta megmutatni önmagát, mert nem hagyták. Soha nem volt lehetősége, nem voltak olyan kapcsolatai, amelyekben az önazonossága, valódi emberi mivolta kifejeződhetett volna.”*
2022.05.27-én, pénteken láttam Dr. Máté Gábor „A trauma bölcsessége” (The Wisdom of trauma) című dokumentumfilmjét a Corvin moziban, melynek azóta is a hatása alatt vagyok.
A film elérhető itt: https://thewisdomoftrauma.com/hu/
Olyan szerencsém volt, hogy a vetítésen dr. Máté Gábor személyesen ott volt és válaszolt nézői kérdésekre.
Két fogalomra irányultak a kérdések, a traumára és a függőségekre, mely dolgok természetesen összefüggnek, és ördögi kört alkotnak a legtöbb ember életében.
Nézzük meg ennek a két fogalomnak a jelentését:
Trauma: olyan, főként a gyermekkorban létrejövő lelki megrázkódtatás, amivel a gyermek nem tud mit kezdeni, és egyedül marad a negatív érzéseivel, mert nincsen a környezetében olyan felnőtt, akivel biztonságban feldolgozhatná ezen érzéseket, történéseket, aki biztonságot adna a gyerek számára.
Trauma lehet:
- háború, világjárvány, szexuális bántalmazás, lelki és fizikai bántalmazás, megszégyenítés, kirekesztés stb.
- vagy akár olyan történés, ami észrevétlenül zajlik le például érzelmi elhanyagolás, amikor szülei nem figyelnek oda a gyermekre, mert a mindennapi teendők lefoglalják őket – pénzkeresés, sok gyerek a családban, szülők viharos kapcsolata/állandó veszekedése, testvér születése stb.
- traumatizálhat, ha túl sokat vagy túl keveset kapunk valamiből
Függőség: olyan állandó tevékenység, ami után sóvárgunk, és nem bírjuk ki, ha nem végezhetjük, tehát egyrészről jó érzést élünk át, amikor csináljuk, másrészről viszont negatív hatással van az életünkre.
Itt kapcsolódik össze a trauma a függőséggel, hiszen természetes reakció, hogy a trauma által okozott szenvedéstől és fájdalomtól menekülni akarunk, és ennek egyik formája a függőségbe való menekülés.
Leggyakoribb függőségek: alkohol, cigaretta, játék, vásárlás, drogok, szex, pornó, mobiltelefon, internet, sport, munka, evés, társ – de bármi lehet függőség, ami a fenti definíciónak megfelel.
Ha meg akarjuk érteni önmagunkat, és ki akarunk szállni ebből az ördögi körből, akkor kérdezzük meg maguntól, hogy mi az a pozitív dolog, amit a függőségünk ad nekünk? Öröm? Nyugalom? A kérdésre adott válasz az, ami igazából hiányzik az életünkből, amit nem tudunk önmagunkban megélni, nem tudunk megadni magunknak.
Vegyük példának Dr. Máté Gábor esetét, amit megosztott velünk:
Arról mesélt, hogy mennyire nehéz lehetett a családjának, amikor mind fizikailag, mind érzelmileg elérhetetlen volt a számukra, mert a munkájába menekült, és kivonta magát a valóságból és a családi kapcsolataiból. Háború alatt született zsidó gyermekként, az édesanyja odaadta a rokonaiknak, hogy vigyázzanak rá. Édesapját munkatáborba vitték, a nagyszüleit deportálták. Azt élte meg csecsemőként a zsigereiben, hogy a világ nem akarja őt, hogy nincsen szükség rá, és az állandó munkával biztosította magának az érzést, hogy igenis rá szükség van, hiszen orvosként a páciensei számítottak rá, testi – lelki problémáikkal hozzá fordultak. Non-stop dolgozott, és nem volt tudatában annak, hogy miért csinálja. Aztán amikor ráébredt, hogy mi az ő traumája, akkor meg tudta állítani a kört és változtatni tudott az élete alakulásán. Viszonylag későn – Dr. Máté Gábor szavaival élve -, 30-40 éves kora tájékán döbbent erre rá.
Összefoglalva Gábor esetét:
trauma: háború, anyától való elszakítottság
trauma következtében kialakult belső élmény: a világ nem akarja őt, nincsen rá szüksége
függőség: munkamánia
függőség pozitív hozadéka, a jó érzés: a világnak szüksége van rá
függőség negatív hatása: kapcsolatvesztés a családdal, elszigetelődés
megoldás: felismerni, hogy saját magának is szüksége van magára, tehát arra, hogy ne zsákmányolja ki a testét/belső erőforrásait, hogy észrevegye a saját szükségleteit, és azt ne külső megerősítésként várja a világtól, hanem meg tudja adni saját magának.
Gábor azt is elmondta, hogy nem elég felismerni a traumát, és tudatosítani, ez csak az első lépés. Ahhoz, hogy változást érjünk el az életünkben, ezt a bennünk lévő fájdalmas érzést át kell írnunk magunkban, valamint szükséges újra kapcsolódnunk az önvalónkhoz. Mivel kapcsolatainkban traumatizálódunk, ezért kapcsolatban tudunk gyógyulni is.
Ehhez segítséget kérhetünk egyéni terápia keretében fejlesztő szakemberektől, vagy eljárhatunk csoportos önismereti képzésre (családállítás, pszichodráma, bodywork). A lényeg, hogy az önfejlesztés segítségével megszakítsuk a saját ördögi körünket, és egy kiegyensúlyozottabb, teljesebb életet tudjunk élni.
Dr. Máté Gábor 4 dolgot sorolt fel, és tart fontosnak a gyermekek nevelése során, hogy a gyermek ne traumatizálódjon:
- biztonságos kötődés
„Ha az anya/apa minden nehéz helyzetben megnyugtatja, érzelmi biztonságban tartja a csecsemőt, akkor ez a pozitív élmény érzelmi és hormonális szinten rögzül. Így később, felnőttkorban is biztonságosan tud kötődni társához, képes szeretni önmagát, saját testét és a másik embert.” ** Például, amikor a gyermek sír, az anya felveszi; amikor a gyermek éhes, az anya megszoptatja stb. - szülei engedjék a gyermeknek, hogy önmaga lehessen a szülők odafigyelnek a gyermekük érzelmi szükségleteire, segítik őt, támogatják, biztatják, észreveszik, hogy mi az, amiben örömét leli, és engedik, hogy kiteljesedjen
- megélhesse az érzéseit – harag/düh, öröm, szomorúság, félelem amikor a gyermek kifejezi nehéz érzéseit, akkor a szülők ezt hagyják, segítik a nehéz érzések elfogadását és feldolgozását
- a természettel való kapcsolat közelsége
„Szerinte annak, hogy ennyire elidegenedtünk a természettől, mintha valami tőlünk független dolog lenne, ahhoz van köze, hogy mennyire elidegenedtünk saját magunktól, a saját testünktől is.”***
Ha ezt a négy dolgot meg tudjuk adni a gyermekeinknek, az egyéni és társadalmi szinten is meg tudja változtatni a világot. Egyéni szinten megállítjuk a transzgenerációs folyamatot és kiegyensúlyozottabb életet tudunk biztosítani felnőtt gyermekeinknek, társadalmi szinten pedig egy egészségesebb, elfogadóbb, pozitívabb környezetben élhetjük életünket.
A film készítőinek szándéka egy aktív mozgalom inspirálása volt, mely a trauma-tudatos társadalom elérését célozza meg, egy olyan társadalomét, amelyben, idézem:
- Felismerjük a trauma mindannyiunkban való meglétét.
- Megtanuljuk észrevenni és átérezni magunkban a trauma működésének tüneteit.
- Tudomásul vesszük, hogy minden érzelmi reakciónk mögött egy régi seb megérintése áll.
- Felismerjük a trauma nyomait viselkedésünkben és hatását a kapcsolatainkra.
- Elfogadjuk mindenki fájdalmát, és megértjük miként alakíthatja ez a fájdalom az emberek viselkedését.
- Látjuk a valódi személyt a viselkedés és a trauma mögött.
- Támogatjuk a kapcsolatokat és az együttérzést, mint a biztonság megélésének alapjait.
- Tudjuk, hogy a biztonság érzésének megtapasztalása a gyógyulás kezdete.
- Megértjük, hogy minden trauma átível a generációkon.
Dr. Máté Gábor októberben lesz újra Magyarországon, ha szeretnétek őt személyesen hallani, akkor az Open Books kiadó oldalán tudtok tájékozódni, és náluk jelennek meg Gábor könyvei is. (https://www.openbooks.hu/)
Források:
*Maurizio és Zaya Benazzo: The Wisdom of Trauma (A trauma bölcsessége) 2021. Science and Nonduality 36:54-37:11
** L. Stipkovits Erika: Harmóniában egymással HVG Kiadó Budapest 2014. 65. oldal
*** https://konyvesmagazin.hu/nagy/mate_gabor_trauma_dokumentumfilm.html
Dr. Máté Gábor: A sóvárgás démona – Ismerd meg a függőségeidet Open Books Budapest 2021.
Maurizio és Zaya Benazzo The Wisdom of Trauma (A trauma bölcsessége) 2021. Science and Nonduality
https://corvinmozi.hu/programok/trauma-bolcsessege-konyvbemutato-es-filmvetites-dr-mate-gaborral
Fotó:
Képkivágás: Maurizio és Zaya Benazzo The Wisdom of Trauma (A trauma bölcsessége) 2021. Science and Nonduality balról jobbra 19:22; 6:04; 37:31; 2:12
Vélemény, hozzászólás?