Tükreink, az állatok

„Mindenki, aki valaha szeretett már egy állatot, tudja, hogy milyen csodát adnak nekünk.” – mondja Wallace Sife, amerikai pszichológus.

A civilizáció jelentős szerepet játszik a mentális zavarok kialakulásában és fenntartásában. A természettől, az állatoktól és az emberi kapcsolatoktól, végső soron önmagunktól való elszakadás számos modern kori betegséggel hozható összefüggésbe. Nem meglepő hát, hogy a társállatok megszaporodása, a vidékre költözés folyamatosan növekvő igénye, valamint a kiránduló helyek újra felfedezése soha nem látott népszerűségnek örvendenek napjainkban. Ez a tendencia a pszichoterápiák, fejlesztő tréningek keretein belül is megfigyelhető. A hagyományos terápiás módszerek mellett hazánkban is egyre szélesebb körben válik elérhetővé a gyógyítás állatok segítségével, az úgynevezett állatasszisztált terápia (AAT), ezen belül pedig az állatasszisztált pszichoterápia.

Gyógyító közeg

A természetben töltött idő mérhetően csökkenti a stresszt, a szabad levegőn folytatott mozgásnak pedig preventív funkciója van a depresszióval szemben. A természettel és az állatokkal való kapcsolatteremtés különösen fontossá vált az elmúlt egy év korlátozásai tekintetében is.

Állataink közelsége számos pozitív fizikai és lelki hatással bír. Segítenek az itt és mostban tartani minket, kiszakadni a mindennapok feszített tempójából, így a velük folytatott munka nagyban hasonlít a tudatos jelenléten (mindfulness) alapuló terápiákhoz. Stimuláló hatással bírnak az idegrendszerünkre is, a velük való kapcsolat során fejlődnek az észleléssel, valamint az érzékeléssel kapcsolatos agyterületek.

Az állatasszisztált terápia

Az állatok jótékony hatását már az 1960-as években felismerték az amerikai és angol klinikákon, majd a következő áttörés akkor történt, amikor a „rendelő” költözött ki a szabadba. A terápiás egyedek nagy része az idők során kiszelektálódott, főként a hatékonyságuk és alkalmasságuk szerint. Magyarországon főként kutyákat és lovakat alkalmaznak erre a célra, hiszen évezredeken át fejlődött az emberiséggel való kapcsolatuk. Mindkét faj hasonló érzékenységgel képes olvasni az ember nonverbális jelzéseit és kiemelkedő az együttműködési készségük, ám míg a kutya ösztönösen keresi az ember közelségét, addig a ló nem képes egészségesen élni fajtársai nélkül, így a vele való kapcsolat kimunkálása mindenkor külön kihívás, izgalmas feladat marad az ember számára.

Alapvető különbség a két faj között, hogy míg a kutyák természetes közegükben falkákban élik mindennapjaikat, addig a lovak a ménes tagjaként érzik magukat biztonságban.

A lovak természetes adottságaiknál fogva nyugtatólag hatnak ránk. Hasonlóképpen a kutya közelsége, simogatása is hozzájárul nyugalmunk megőrzéséhez vagy visszanyeréséhez.

A legújabb tudományos kutatások szerint a lovak akár fényképről is képesek különbséget tenni az emberi arcon kifejeződő pozitív és negatív érzelmek között (Smith és munkatársai, 2016).

Linda Keeling 2009-es áttörő „esernyő” kísérlete bebizonyította, hogy a szinkronizáció nem csak a fajtársak, de ember és ló között is létrejön. A tanulmány során a feleket egyaránt pulzusmérő eszközökkel látták el, majd arra kérték a lovasokat, hogy egy kijelölt útvonalon keresztül vezessék hátasukat. Azt is elárulták nekik, hogy az út adott pontján egy esernyő fog kinyílni. Ettől a helyzettől minden lovas tart, hiszen a lovak (menekülő zsákmányállatok) reakciója előre garantálható. Az esernyő azonban mégsem nyílt ki, ami azt illeti soha nem is létezett, az állatok azonban mégis megijedtek, pulzusszámuk megemelkedett, éppen ott, ahol az esernyőnek nyílnia kellett volna és ahol ezért az emberek pulzusa szintén megnőtt. Ez a tény – miszerint ember és állat mérhető paraméterek szintjén is képes összehangolódni – szolgál alapul a lovak terápiák során alkalmazott tükröző funkciójának.
A kísérletről bővebben: Éreznek bennünket | National Geographic (24.hu)

Az állatasszisztált terápia során kiemelkedő szerepe van az ember és állat közötti biztonságos kötődés kialakításának. A terápiás állatok megkönnyítik a kapcsolatteremtést a terapeuta és a kliens között, így afféle híd funkciót töltenek be. Serkentően hatnak érdeklődésünkre a külvilág felé, ezért lehetőséget teremtenek a világ újra felfedezéséhez. Automatikusan szinkronizálódnak az ember belső állapotához és segítik a teljes ellazulást.

Az állatok hatása a pszichére

Az állatok jelenléte megkönnyíti a terápiához szükséges befogadó légkör megteremtését. Ösztönös és őszinte jellemükből fakadóan hitelesen tükrözik az emberi kapcsolatainkban megjelenő nehézségeinket, így a fejlesztői folyamat során felszínre hozhatóvá és utólagosan korrigálhatóvá válnak az emberi viselkedés mögött rejlő mélyebb motívumok. Jótékony hatásuk empatikus, elfogadó, ítélkezéstől mentes attitűdjükben is tetten érhető. A velük való fejlesztő foglalkozásoknak számos pozitív hatása ismert, többek között javul a figyelemfókusz, valamint a nézőpontváltás képessége, melynek köszönhetően nő az empátiás készség emberi kapcsolatainkban is.

Az állatasszisztált terápia a motorikus funkciók javítása mellett olyan kompetenciák, mint az önismeret, (ön)bizalom, önkontroll és az empátia fejlesztésében egyaránt hatékonyan alkalmazható, így kiemelkedő jelentőséggel bír az érzelmi intelligencia mértékének gyarapításában is. (Daniel Goleman kutatásai bebizonyították, hogy a sikeres élet mindössze 20%-ban függ az IQ tartománytól, míg 80%-ban az érzelmi intelligenciánk (EQ) fejlettségétől).

A terápia hatásaként növekszik az együttműködési és kommunikációs készségünk, így javulás tapasztalható társas kapcsolataink minőségében és mélységében. Az állatokkal való kapcsolatteremtés következtében fejlődik a koncentrációs képesség, valamint nő a szociális érzékenység mértéke is. A foglalkozások szakképzett terapeuták és négylábú segítőik közreműködésével, előre meghatározott helyen és időben, konkrét célkitűzések mentén zajlanak.

Talán hazánkban kevésbé elterjedt, mégis feltétlenül említésre méltó a lámák, nyulak, teknősök, egyes rágcsálók, illetve madarak emberre gyakorolt jótékony hatása a külföldi terápiás gyakorlatban.

Az AAT alkalmazási területei

Magyarországon ezen a szakterületen a kezdetektől meghatározó szerepet tölt be Kardos Edina, klinikai szakpszichológus, lovas és kutyás terapeuta, aki 2008-ban alapította meg a Kapcsolat Lovasterápia Központot Pilisszántón.

Az állatasszisztált terápiák önálló módszerként is megállják a helyüket, valamint eredményesen kombinálhatók különböző egyéni és csoportos módszerekkel is:

• mindfulness
• családterápia
• pszichodráma
• művészet terápia

Hatékonyan alkalmazhatóak a következő mentális betegségek és személyiségzavarok kezelésében:

• autizmus
• viselkedészavar
• depresszió
• kötődési zavar
• szorongás
• skizofrénia
• szenvedélybetegség
• ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar)
• PTSD (poszttraumás stressz zavar)

Az ember folyamatosan keresi elveszett kapcsolatát a természettel. A zöld környezetben való rendszeres időtöltés bizonyítottan egészségmegőrző és nyugtató hatású, legyen szó akár a napi kutyasétáltatásról, lovaglásról, vagy erdei sétáról.

Szakember felkeresése akkor válik indokolttá, ha valamilyen személyiségbeli elakadás, testi vagy lelki betegség, esetleg egy váratlan krízis következik be egyéni vagy társkapcsolati működésünkben.

A másik élőlénnyel való együttműködés, valamint a puszta örömért, pihenésért, feltöltődésért végzett tevékenység önmagában is segít egyensúlyba kerülni egy fárasztó nap után, ajánlom hát ezen időtöltések gyakorlását, újra felfedezését és folytatását minden kedves olvasó számára.

Fábri Nóra

Felhasznált irodalom:

• Kardos Edina – A pszichológiai lovasterápia alapjai (2021)
• Goleman Daniel – Érzelmi intelligencia Háttér Kiadó Budapest, 2008.
• www.allatterapia.hu
• www.lovasterapia.com
• www.fejlesztok.hu
• www.ng.24.hu

Fotó:
Dylan Nolte, forrás Unsplash