„Az önismereti munka azt jelenti, hogy az ember – az érzelmi teherbíró képességével arányosan – fokozatosan egyre több mindennel mer szembenézni abból, amit letagad vagy megszépít önmagával kapcsolatban. Ez egy nehéz, de felettébb hasznos folyamat, mert minél reálisabban látjuk a saját indítékainkat, annál kevésbé sodródunk bele olyan automatizmusokba, amelyekben ugyanazok a fájdalmas minták ismétlődnek. Vagyis megnő a belső szabadságunk – és ennek eredményeként gyakran a külső is, mert jobb döntéseket hozhatunk az életünkről és a kapcsolatainkról.” – idézet Dr. Almási Kitti: KI vagy TE? című könyvéből, mely szerintem tökéletesen összefoglalja azt, ami egy fejlesztési folyamat során elérhető.
Ehhez azonban meg kell tenni az első lépést, vagyis találni egy olyan szakembert, aki ebben a segítségünkre lehet. Ez egy ismeretlen terep, addig nem tudjuk milyen is egy első találkozás egy fejlesztővel, amíg el nem megyünk és meg nem tapasztaljuk, és talán pont ezért nehéz megtenni – már akinek nehéz – az első lépést, mert az ismeretlen az általában félelmetes, hiszen nem tudjuk mire számíthatunk. Ezért az alábbi történetbe ágyazva vezetem végig, hogy mégis mire lehet számítani, egy első találkozás során egy fejlesztővel:
Egy 40 év körüli nő érkezik hozzám, a külseje feltűnő, alacsony, fel van nyírva a haja, punk stílusú, enyhén molett testalkatú, férfias az öltözködése és a tekintetét szúrósnak érzékelem, folyamatosan tartja a szemkontaktust.
Köszönünk, bemutatkozunk egymásnak, kezet fogunk, kérem, hogy foglaljon helyet,
megkérdezem, hogy tegeződhetünk-e, beleegyezik. Megkérem, hogy néhány szóban meséljen magáról, amit fontosnak tart. Elmondja, hogy 42 éves, házas, nincsen gyermeke, elszámolási területen dolgozik egy cégnél. Anyukája pár éve halt meg, apukája még életben van. Három testvére van, akik már családosak, gyerekesek, ő a legkisebb gyerek és későn született, már idősebbek voltak a szülei, nem tervezték, „véletlenül besikeredett”, és megtartották.
Kérem, hogy meséljen arról, miért jött el hozzám, mi az, ami erre ösztönözte. Elmondja, hogy a munkahelyén nem jön ki a főnökével, folyton feszültség van, és nem tud mit kezdeni a helyzettel, nagyon zavarja, nem érzi jól magát. Nem szeretne munkahelyet váltani, mert a csoportban van egy munkatársa, akit nagyon kedvel és ez a kapcsolat fontos számára.
Kérem, hogy vázoljon fel egy ilyen szituációt a főnökével, amikor feszültség volt és nem érezte jól magát. Elmeséli, hogy csoportértekezlet volt és a főnöke elmondta, hogy új feladatokat kapott a csoport, ezért át kell strukturálni a munkafolyamatokat, hogy mindenki egységesen legyen leterhelve, így neki át kellett venni egy munkafázist a csoport egy másik tagjától, aminek nem örült és ennek hangot is adott, rosszul érezte magát a helyzetben, a főnöke ennek ellenére neki adta a feladatot, ami rossz érzést generált benne.
Kérem, hogy fejezze ki, mondja el pontosan mi az a feladattal kapcsolatban, ami miatt rossz érzése volt? Elmondja, hogy fél az új feladatoktól, mert abban nagy a hibázási lehetőség, jobban kedveli a rutin munkát, amit már ismer, mert ott kisebb a hibázási esély. Elmondja, hogy mindent többször ellenőriz, mielőtt kiadná a kezéből, hogy biztosan maximális teljesítményt tudjon nyújtani, és fontos számára, hogy ne találjon senki hibát az ő munkájában.
Kérem, hogy foglalja nekem össze egy mondatban, hogy mi a célja, mit vár a
foglalkozástól, hova szeretne eljutni? Elmondja, hogy a célja az, hogy megszűnjön a
munkahelyén ez a feszültség és nyugodt körülmények között tudja eltölteni a
munkaidejét. A foglalkozástól azt várja, hogy kapjon olyan technikákat, amivel kezelni tudja a feszültségeit.
Megkérdezem, hogy vett-e már részt ilyen vagy hasonló foglalkozáson? Úgy nyilatkozik, hogy nem, most először fordul segítségért ilyen módon.
Elmondom, hogy a személyiségfejlesztés különböző technikák alkalmazásával segít abban, hogy jobban rálásson az adott problémájára, ez lehet „aha” élmény formájában, vagy megláthat olyan összefüggéseket, amik rávezethetik, láttatják a különböző lehetőségeket, hiszen szinte minden szituációban több választási lehetőség van, amikor érzelmi feszültséget élünk meg, akkor létrejöhet egy beszűkült tudatállapot, ahonnan adott pillanatban nem lehet kilátni. Ahhoz, hogy a közös munkánknak érezze a hatását, kérem a nyitottságát, együttműködését és türelmét, mert ez egy hosszabb folyamat, nem egyik napról a másikra jön létre a változás. Javaslom, nem kötelező, azonban sok felismerést hozhat, ha elkezd vezetni egy naplót, amibe lejegyzeteli a foglalkozáson történteket, az azzal kapcsolatos gondolatait, érzelmeit, megéléseit. Hasznos, ha leírja az álmait, és biztatom, hogy akár ide is hozza el őket, mert az álmokkal való munka is közelebb viszi saját magához. Érdemes a fejlesztésre úgy érkeznie, hogy figyeli magát a két találkozás között, és elhozza, ami aktuálisan foglalkoztatja, az is lehet, hogy az előző heti témájával megyünk tovább. Minél több energiát tesz bele a közös munkánkba, annál intenzívebb lesz az élmény, amit megél és a haladás a célja felé.
Ez az első alkalom, ezért elmondom a kereteket – itt beszélünk az időkeretről, a díjazásról, az időpontról, a helyszínről, hogyan tud elérni, és a titoktartásról is – az általa elmondottakkal, illetve a személyi adatait érintően titoktartási kötelezettségem van, ami itt elhangzik, az kettőnk között marad, arról harmadik féllel nem beszélek, és bizalmasan kezelem ezen információkat és ez fennáll akkor is, ha már lezártuk a közös munkát. Felmerülő kérdéseit most vagy találkozásaink során bármikor felteheti. Megkérdezem most hogyan érzi/gondolja, tudunk együtt dolgozni a célja elérése érdekében? Igennel válaszol.
Mondta, hogy szeretne kapni olyan technikákat, ami oldja a feszültséget. Adott helyzetben tud segíteni, ha mély levegőt vesz, majd kifújja, és ezt ismétli, közben pedig megfigyeli a lélegzését. Autóval, vagy tömegközlekedéssel érkeztél? Tömegközlekedéssel. Rendben, akkor arra kérlek, hogy hazafelé figyeld meg a környezetedet, az embereket, a tájat, a természetet. Figyeld, hogy milyen hangok vannak, van-e valami illat, amit érzel, az hogyan hat rád, figyeld meg, hogy milyen érzés hozzáérni valamihez, és az milyen érzést vált ki belőled, pl. ha hozzá érsz a kerítéshez, akkor mit érzel, hideg-e, érdes-e stb. és legközelebb kérlek, szóban számolj be arról, hogy miket éltél meg az utadon.
Letelt az időnk, várlak jövő héten, szerdán, 18 órakor.
Felhasznált irodalom:
Almási Kitti Ki vagy Te? Kulcslyuk Kiadó Kft. 2020. Budapest, 12. oldal
Fotó: Emily Morter forrás Unsplash
Vélemény, hozzászólás?