Egy módszer, amely őseink útján kísér
“Létünk nem a születésünkkel kezdődik el, hanem már a génjeinkben kódolva hordozzuk elődeink örökségét, s az elődök élete, mint egy “minta vagy lenyomat” él bennünk tovább.” (Dr. Koltai Mária, 2003)
Személyiségfejlődési munkánk során van, hogy elérkezünk egy olyan elakadáshoz, amely nem magyarázható saját életünkkel, azaz nem a mi múltunkban történt meg az a traumatikus esemény, amely a mai napig érezteti hatását. A transzgenerációs szemlélet szerint ezekben az esetekben szükséges segítségül hívni az őseinket, hiszen az akadályozó problémát tőlük vehettük át, így a megoldást is az ő történetükben találhatjuk meg. Ehhez és családi örökségünk feltárásához használhatjuk a genogram módszerét, hogy sorsunk kényszereinek tudatos megismerése, átírása vagy elfogadása által végül mi magunk dönthessünk szabadon saját életünkről.
A genogram fogalma
A genogram (genoszociogram) egy kibővített családfa, amely egyrészt ábrázolja minden családtagunkat, tartalmazza nevüket, születési és halálozási adataikat és házasságkötésük dátumát. Másrészt kiegészül az egyes családtagok jelentősebb életeseményeivel és kríziseivel, ilyen például a gyerekkor, pályaválasztás, foglalkozás és azok változásai, szeretői viszonyok és válás, házasságon kívül született gyermek, gyermekvesztés, vetélés és abortusz, betegségek és balesetek, költözések, politikai hovatartozás. Ezek mellett grafikusan is megjeleníti a felmenők kapcsolatának minőségét, egymáshoz fűződő kötődését és konfliktusait.
A genogram módszer feltétele, hogy minimum 3 generációt ábrázoljon a rajz, mivel legalább ennyi szint szükséges ahhoz, hogy mintázatokat ismerjünk fel családi rendszerünk életeseményeiből, és hogy elénk táruljanak fontosabb összefüggések. A genoszociogram pedig egy részletes genogram, ahol legalább öt vagy hat generációig visszamenve állítják fel az ábrát, és kutatjuk az ősök családi történeteit. Jelen cikkemben a genogram kifejezést használom, és nem teszek különbséget a kétféle technika között.
A genogram szimbólumai
Mielőtt belekezdenénk a genogram felállításába, fontos, hogy megismerjük a rajzolás során használt standardizált szimbólumokat. Ezek a jelölések fognak segíteni bennünket abban, hogy minél részletesebb és jól értelmezhető ábrát tudjunk készíteni.
A szimbólumokat három nagyobb kategóriába soroljuk:
- Az alap szimbólumok a családtagok jele, demográfiai adatai, -amelyeket a családfákban is megtalálunk-, kiegészítve a fontos életeseményekkel, változásokkal, történelmi környezettel, amelyek hatottak a család életére.
Az alap szimbólumok mellett saját rövidítésekkel is kiegészíthetjük a rajzunkat. Bármilyen jelet vagy színt használhatunk ahhoz, hogy megkönnyítsük magunknak az események feljegyzését és a mintázatok felismerését.
Például:
h = házasság v = válás ö = öngyilkosság B = baleset
H = háború Ör = Örökbefogadás Dp = Depresszió
2. A családi kapcsolatokat leíró jelek a felmenők közötti kapcsolat természetét és hivatalosságát jelölik.
3. A családtagok közötti érzelmi kapcsolatokat leíró szimbólumok segítségével az érzelmek minőségét tudjuk megjeleníteni és feltárni, hogy ki milyen érzelmi töltettel volt jelen az adott kapcsolatban.
Hogyan kezdjünk hozzá családi genogramunk elkészítéséhez?
Az ábra felrajzolása előtt mindenképp gondoljuk át, hogy milyen célból készítjük azt. Fókuszálhatunk például a családunkon belül jellemző párkapcsolatok vagy gyermekszületések mintázatára, az érzelmi klíma lekövetésére, esetleges balesetek ismétlődésére vagy az egészségügyi állapot feltérképezésére.
Gondoljuk át, hogy mi az, ami leginkább támogat bennünket a jelenlegi élethelyzetünkben, mik a prioritásaink, és hol lehetnek vakfoltjaink a családi térképünkön.
Döntsünk arról, hogy hány generációig visszamenően akarjuk leképezni a családi térképünket. Ahhoz, hogy láthatóvá váljanak ismétlődő mintázatok minimum 3 szintre van szükség, mégis érdemes minél korábbra visszanyúlni, hogy teljesebb képet láthassunk. Dönthetünk úgy, hogy elindulunk egy 3 generációs genogrammal, majd ahogy bővül a családunk történetének krónikája, folyamatosan kiegészítjük az ábrát. Fontos tudatosítanunk magunkban, hogy a genogram elkészítése nem egy feladat, hanem egy élethosszig tartó folyamat, amely során érdemes figyelnünk arra is, hogy egy-egy plusz adat vagy családi titok miért pont akkor, -akár évekkel később-, válik számunkra elérhetővé, hogy függ ez össze saját életünkkel. Emellett azt is tartsuk tiszteletben, hogy lesz információ, amelyhez talán már sosem juthatunk hozzá, őseink magukkal vitték ezt a tudást.
A következő lépés az információk összegyűjtése. Ehhez legfontosabb forrásunk a még élő családtagjaink beszámolói és irattára. Keressük fel őket, beszélgessünk velük, és gyűjtsünk tőlük minél több adatot és történetet. Szervezhetünk egy nagyobb családi összejövetelt, ahol a közös együttlét mellett a fontosabb történeteket is megoszthatjuk egymással, pontosíthatjuk az eddig összegyűjtött adatokat, és megnézhetjük a régi fényképeket. Utóbbi sokat segíthet a kapcsolatok érzelmi minőségének bepontosításában. Az adatgyűjtés során figyeljünk arra is, hogy rokonaik, felmenőink hogyan reagálnak a megkeresésünkre, ki támogat bennünket, ki az, aki esetleg elzárkózik a kérdéseink elől vagy esetleg nem emlékszik a múltra.
További forrásként szolgálhatnak még a családhoz közel álló barátok és ismerősök, a levéltárak, digitális tudománytárak és adatbázisok, kórházak, plébániák és nemzetközi családfa építő programok is.
Kézzel vagy online készítsünk genogramot?
Amint rendelkezésünkre állnak a szükséges információk, elkezdhetjük a genogram felrajzolását. Korunk felgyorsuló digitalizációs folyamatainak köszönhetően számos szoftver és applikáció közül választhatunk, hogy elkészítsük családfánkat. Az online rajzolásnak számos előnye van, mivel egy strukturált felületen készíthetjük el a genogramot, egy menüből kiválasztva az egyes jeleket, kapcsolati jellemzőket. Bármikor kiegészíthetjük az ábrát, adhatunk hozzá új adatot vagy írhatunk felül egy korábban felvitt megjelölést. A végeredmény egy jól átlátható, letisztult, nyomtatható kép lesz.
Kézzel megrajzolva mégis olyan többlettudáshoz juthatunk családunkról, amelyet az online rajzolás során nem biztos, hogy ilyen mélységben meg tudunk figyelni.
A kézi rajzolás során érdemes tudatosítanunk, hogy melyik oldalról kezdtük el megrajzolni a genogramot. Az anyai vagy apai oldalról indultunk-e el? Melyik ágon mennyi információ áll rendelkezésünkre? Üres maradt-e valahol a rajzlap, amin dolgozunk, vagy épp nem fért fel mindenki a lapra, kiszorult valaki a genogramról? Rontottunk-e el a rajzon, radíroztunk-e ki bárkit vagy satíroztuk-e át bármely felmenőnket? Érzünk-e olyat, hogy hiányoznak valahonnan őseink? Ha igen, akkor gyanakodhatunk, hogy valamilyen családi titokkal lesz dolgunk, amit érdemes megismernünk saját történetünk teljesebbé tételéhez.
Szintén sokat elárul a személyeket jelölő ábrák nagysága. Kik azok, akik jóval nagyobb ábrát kaptak a többieknél, kik lettek nagyon kis méretűek? A genogram jelek közötti távolság mértéke is sokat mesélhet nekünk családi rendszerünkről. Megfigyelhetjük, kiket rajzoltunk közelebb egymáshoz, és kik voltak, akik szemmel láthatóan távolabb kerültek egymástól a rajzon.
A genogram felrajzolása közben -online is- figyeljük meg az érzéseinket. Ha van olyan felmenőnk, akinek megrajzolása közben hevesebb érzések törtek ránk, akkor vele érdemes mélyebben foglalkoznunk, részletesebben megismernünk az ő történetét.
Hogyan támogathatja az elkészült genogram a személyiség fejlődését?
A genogram jellemzően terapeuták, szociológusok és orvosok által használt terápiás és diagnosztikai módszer, amelyet mi magunk is felhasználhatunk személyiségünk fejlesztésére, saját önismeretünk mélyítéséhez. Már az adatgyűjtés és felrajzolás során is realitástöbbletet nyerhetünk családi tudattalanunkból, ha megválaszoljuk magunknak az előző két bekezdésben felvetett kérdéseket, és tovább nyomozunk családunk történetében.
Az összeállított genogramunkat megfigyelve válaszoljuk meg magunknak az alábbi kérdéseket:
- Milyen élethelyzetben vagyunk, minek a megoldásába szeretnénk az ősök bölcsességét bevonni? Gondoljuk át, hogy miért épp most kezdtünk bele a genogram készítésébe?
- Milyen érzések töltöttek el bennünket az ábra készítése közben?
- Milyen érzés rátekintenünk a képre? Milyen mintázatok rajzolódnak ki elsőre, milyen ismétlődéseket fedeztünk fel később rajta?
- Mi lehet az egyes családtagok üzenete a számunkra?
- Kinek jutott igazán nehéz sors a családunkban?
- Van-e olyan családtagunk, akinek a sorsa hasonló volt a miénkhez vagy különösen erős hatással van ránk?
- Mik a visszatérő nehézségek és kihívások a családunk történetében?
- Milyen a családunk karaktere és jellemzője?
- Mit üzen a genogram, nehézségek esetén milyen megküzdési módokat választottak őseink? Mik lehetnek az erőforrásaink?
Ha valamelyik kérdésre nem tudunk rögtön válaszolni, hagyjunk magunknak időt, és fokozottan figyeljünk álmaink üzeneteire is, vagy keressünk olyan fejlesztő szakembert, aki segít bennünket családi rendszerünk feltárásában, és rávilágít vakfoltjainkra.
Hogyan dolgozhatunk tovább a genogram ábra összefüggéseivel?
- Egyéni fejlesztési folyamat során a genogram ábrát a kliens a személyiségfejlesztővel együtt rajzolja meg vagy kezdi el felrajzolni. Ennek előnye, hogy a fejlesztő már a rajzolás alatt kérdésekkel kísér, segít a megjelenő kapcsolati dinamikák tudatosításában, rávilágít fontos összefüggésekre, és tovább dolgozik a kliensben feltörő érzelmekkel. A fejlesztési folyamat során a genogram elkészítése nem konkrét célként, hanem támogató eszközként jelenik meg, segítve a transzgenerációs hatások és traumák feltárását.
- Család- és rendszerállítás segítségével a genogramban kirajzolódó, a saját életünkre hatással bíró jelentős mintázatokat, nagy érzelmi töltetű összefüggéseket oldhatjuk vagy keretezhetjük át. Ekkor a csoport megtartó közegében jeleníthetjük meg őseinket, a köztük fennálló kapcsolatot és viszonyrendszert. Az állítások során további információt tudhatunk meg családtagjainkról, és bennünket akadályozó családi titkok szintén felszellőzhetnek.
- Geno- vagy pszichodráma módszere szintén lehetőséget nyújt ahhoz, hogy elmélyüljünk családunk történetében. A Tóth Borbála által kidolgozott módszer a klasszikus pszichodráma megközelítésére és technikájára épül. A genodráma folyamatának része a családfa adatainak felkutatása, megalkotása, majd a csoport előtti bemutatása. Ezt követően kerül sor a genogram dramatikus megjelenítésére, amikor a traumatikusan megélt kapcsolati helyzet feldolgozása és a családi dinamikák feltárása történik csoportos formában.
Bármi is az örökségünk, felmenőink múltjának ismerete nélkül nem élhetünk teljes életet. Ez olyan, mintha a szépen felépített házunk padlásának ajtaját sosem nyitnánk ki, és nem rántanánk le a leplet a fent lévő számtalan doboz tetejéről. És bár így a fájdalmas, nehéz terhet rejtő családi múltunkkal nem kell szembenéznünk, de közben lemaradunk a kincsekről és a támaszt adó útravalóról is.
„Az eltávozottak emléke nem enyészik el. (…) Egész világunk más emberek tetteiből és gondolataiból szövődik össze, pontosan úgy, ahogy mindegyikünket számtalan mozaikdarab alkot, melyeket ősök ezrei hagytak ránk. Nyomot hagytak maguk után, lelkük kis részét ráhagyták az utódokra. Csak látva kell látnunk.”
(Dmitry Glukhovsky)
Ha megtetszett a bemutatott genogram módszer, és szívesen mélyítenéd önismeretedet transzgenerációs rendszerszemléletben, akkor várjuk megkeresésed a Szakembereink menüpont alatt.
Felhasznált irodalom:
Anne Ancelin Schützenberger: Ős-szindróma, Transzgenerációs pszichoterápia és a családfa rejtett kötelékei, Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest 2016
Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors, Családi sebek a gyógyulás útjai, Kulcslyuk Kiadó, 2018
Tóth Borbála: Sorsunk rejtett mintázata, A genogramtól a genodrámáig, Kairosz Kiadó Budapest 2017
Weisz Ildikó: Genoszociogram jegyzet, Személyiségfejlesztő Akadémia, Győr 2020
Ábrák forrása:
1. ábra: Darvas Iván genogramja: Tóth Borbála: Sorsunk rejtett mintázata, A genogramtól a genodrámáig, Kairosz Kiadó Budapest 2017, 214. oldal
2-3-4. ábra: Genogram szimbólumok: www.genopro.com és www.edrawmax.com
Fotók:
Jeremy Bishop, Gabriel Jimenez és Roman Kraft forrás Unsplash
Vélemény, hozzászólás?