Hogyan tudunk szembenézni a parentifikáció negatív következményeivel?

Korábbi cikkünkben (Te is szülősített gyerek voltál?) részletesen beszéltünk arról, hogy a szülősítésnek, parentifikációnak milyen negatív és pozitív következményei vannak. Most nézzünk néhány példát arra vonatkozóan, hogy tudunk a negatív hatásokkal megküzdeni.

Belső gyermek szeretgetése:
Ha az anya-gyermek kapcsolatban sérül a gyermek, mert az anya érzelmi szükségletei nyernek kielégítést és a gyermeket érzelmileg kizsákmányolják, a gyermek szükségleteinek egy része kielégületlen marad.
Ha ezt felnőttként felismerjük, íme 3 tipp hogyan szeretgetheted meg saját belső gyermeked:

• Önmagaddal való kedvesség: Szánj időt arra, hogy elfogadd és megértsd a belső gyermeked érzéseit. Beszélgess magaddal támogató módon, és ne bántsd magad a múltbeli hibák miatt.
• Játék és kreativitás: Engedd szabadjára a kreativitásodat, például rajzolj, fess vagy játssz egy játékot, amit gyerekkorodban szerettél. Ez segít kapcsolódni a belső gyermekedhez és örömet találni a pillanatokban.
• Érzelmek kifejezése: Írj naplót a belső gyermeked érzéseiről, vagy beszélj valakivel a vágyaidról és félelmeidről. Ez segít feldolgozni az érzéseket és biztonságban érezni magad.

Tanuld meg szabályozni az érzelmeidet:
A parentifikált ember bizonytalan kötődésű, a közelség és távolság ambivalenciájában él, örök kétségek között. Mivel az életükben erős az érzelmi hullámzás, nehezen találnak kiutat az érzelmi viharokból, ami megnehezíti az életüket.
Íme három tipp az érzelem szabályozásának gyakorlásához:

• Önreflexió: Szánj időt arra, hogy felismerd és megértsd az érzelmeidet. Írj naplót, és írd le, mit érzel, mikor érzed, és mi váltotta ki ezeket az érzéseket.
• Légzőgyakorlatok: Gyakorolj mély légzést, amikor feszültséget vagy szorongást érzel. Lélegezz be mélyen az orrodon, tartsd bent egy pillanatig, majd lassan fújd ki a levegőt a szádon. Ez segít megnyugtatni az idegrendszert.
• Kognitív átkeretezés: Tanuld meg átformálni a negatív gondolatokat pozitívabb, reálisabb nézőpontokká. Kérdezd meg magadtól, hogy van-e más módja az események értékelésének, és próbálj meg a megoldásokra összpontosítani.
  Ezek a gyakorlatok segíthetnek az érzelmeid tudatosabb kezelésében.

Tanuld meg elengedni a kontrollt. Engedd el a gyeplőt! („lose control”):
A parentifikált szereti, ha kezében tarthatja a dolgokat, akkor érzi magát biztonságban. Ha valami nem működik vagy nem tökéletesen, akkor nagyobb részt vállal, mert nem elfogadható számára, hogy valami nem megy.
Íme három tipp a kontrollvesztés gyakorlásához:

• Hagyd, hogy mások döntsenek: Engedd meg, hogy mások vezessenek egy csoportos tevékenységben, vagy bízz meg valakit, hogy irányítson egy projektet. Ez segít elengedni a kontrollt.
• Improvizációs gyakorlatok: Vegyél részt improvizációs színházi workshopon vagy hasonló tevékenységben, ahol a spontaneitásra és a pillanatnyi döntésekre helyezik a hangsúlyt.
• Mindfulness és meditáció: Gyakorolj mindfulness-t vagy meditációt, amelyek segítenek elfogadni a jelen pillanatot és csökkenteni a jövő vagy a kontroll iránti aggodalmakat.
  Ezek a gyakorlatok segíthetnek a kontroll elengedésében és a rugalmasság növelésében.

Tanulj meg alkalmazkodni az átlagosan működő világhoz!:
A világ nem úgy működik, mint egy parentifikált belső világa. Ezért parentifikáltként, egy átlagosan működő világhoz alkalmazkodni kihívásokkal járhat.
Íme néhány javaslat:

• Önismeret fejlesztése: Ismerd fel a saját érzéseidet és szükségleteidet. Tudatosítsd magadban, hogy gyerekként felnőtt szerepet vállaltál, és hogy ez hogyan hat a jelenlegi életedre.
• Határok felállítása: Tanulj meg egészséges határokat húzni másokkal. Fontos, hogy ne vállalj túl sok felelősséget, és ne érezd magad kötelezettnek mások érzelmi szükségleteinek kielégítésére.
• Támogató kapcsolatok keresése: Építs ki olyan kapcsolatokat, ahol te is kapod a támogatást. Keress olyan embereket, akik megértik a helyzetedet, és akik mellett biztonságban érezheted magad.
• Önmagad gondozása: Szánj időt a saját jóllétedre. Gyakorolj önelfogadást és önképzést, hogy megtanuld, hogyan törődj saját magaddal.
• Szakszerű segítség keresése: Fontold meg a terápia lehetőségét. Egy szakember segíthet feldolgozni a múltbeli élményeket és megtanítani az érzelmek kezelésére.
  Ezek a lépések segíthetnek az alkalmazkodásban, miközben figyelembe veszed a parentifikációs élményeidet.

Tanulj meg törődni magaddal!:
Az előző pontban már volt szó az önelfogadásról, de most nézzük meg részletesebben. Parentifikáltként nehézséget jelenthet a saját érzések felismerése és azok elfogadása, mivel fókuszban legtöbbször mások érzései és szükségleteinek kielégítése áll.
Itt van néhány lépés, hogyan tanulj meg törődni magaddal:

• Önreflexió: Szánj időt arra, hogy felfedezd, mi tesz boldoggá, és mi okoz stresszt az életedben. Írj naplót az érzéseidről és gondolataidról.
• Tűzz ki célokat: Határozd meg, milyen területeken szeretnél fejlődni, legyen az fizikai egészség, érzelmi jóllét vagy szociális kapcsolatok. Jelölj ki konkrét, elérhető célokat.
• Öngondoskodási rutin: Alakíts ki napi vagy heti rutinokat, amelyek magukban foglalják a pihenést, hobbikat, sportot vagy meditációt. Ezek segítenek feltöltődni.
• Tanulj meg nemet mondani: Ne félj visszautasítani olyan feladatokat vagy kéréseket, amelyek túlterhelnek. A saját határaid védelme fontos az egészséged megőrzéséhez.
• Kérj támogatást: Ne habozz segítséget kérni barátoktól vagy családtagoktól, ha szükséged van rá. A szakszerű segítség, mint a terápia, szintén hasznos lehet.
• Próbálj ki új dolgokat: Fedezd fel az érdeklődési köreidet, és próbálj ki új hobbikat vagy tevékenységeket, amelyek örömet okoznak.
  Ezek a lépések segíthetnek, hogy jobban törődj magaddal, és javítsd a közérzetedet.

Erősítsd az önreflexiódat!:
Az önazonos viselkedéshez szükséges fejlett önreflexióval rendelkezni. Fontos, hogy a parentifikált emberek olyan kapcsolódást tudjanak kiépíteni önmagukkal, amiben meg tudják állapítani, mi az ő valódi igényük.
Íme néhány gyakorlat az önreflexió erősítésére:

• Naplóírás: Írj rendszeresen naplót az érzéseidről, gondolataidról és tapasztalataidról. Ezzel segítheted a gondolataid tisztázását és az érzelmek feldolgozását.
• Kérdések feltevése: Tedd fel magadnak a következő kérdéseket: Miért érzem ezt? Milyen hatással van rám ez a helyzet? Mit tanulhatok belőle? Ez segít mélyebben megérteni a saját reakcióidat.
• Meditáció és mindfulness: Gyakorolj meditációt vagy mindfulness technikákat, amelyek segítenek a jelen pillanatra összpontosítani, és tudatosítani az érzéseidet.
• Önértékelés: Rendszeresen értékeld ki a céljaidat, sikereidet és kihívásaidat. Milyen területeken szeretnél fejlődni, és mit tettél eddig a céljaid eléréséért?
• Beszélgess valakivel: Ossz meg valakivel fontos gondolatokat vagy érzéseket. Másik nézőpont segíthet új perspektívákat találni.
  Ezek a gyakorlatok segíthetnek abban, hogy mélyebb kapcsolatot alakíts ki önmagaddal, és fejleszd az önreflexiós képességedet.

Erősítsd a motivációdat abban, hogy saját magadért tegyél!:
Egy parentifikáltnak komoly nehézséget okoz, hogy saját magát helyezze előtérbe és még ha sikerül is komoly bűntudat gyötri.
Íme néhány tipp a motiváció erősítésére, hogy saját magadért tegyél:

• Célok kitűzése: Tűzz ki konkrét, elérhető célokat. Ezek legyenek rövid és hosszú távúak, és írd le őket. A célok segítenek fókuszálni az energiádat.
• Jutalmazás: Jutalmazd önmagadat, amikor eléred a kitűzött célokat. Ez ösztönözheti a további erőfeszítéseket.
• Pozitív megerősítés: Figyeld meg és ünnepeld a saját sikereidet, a legkisebbeket is. A pozitív önpárbeszéd segíthet növelni az önértékelésedet.
• Támogató környezet: Keresd olyan emberek társaságát, akik támogatnak és inspirálnak. A pozitív kapcsolatok motiváló hatással bírnak.
• Önfejlesztés: Tanulj új dolgokat és fejleszd a készségeidet. Az új ismeretek és tapasztalatok fokozzák az önbizalmat és a motivációt.
• Vizualizáció: Képzeld el a céljaid elérését és azt, hogy milyen érzés lesz, amikor sikerül. Ez segíthet fenntartani a lelkesedést.
• Rugalmasság: Legyél nyitott a változtatásokra és ne félj alkalmazkodni a körülményekhez. A rugalmasság növeli a kitartásodat.
  Ezek a lépések segíthetnek fenntartani és növelni a motivációdat, hogy saját magadért tegyél.

Szerzői megjegyzés: A cikket Bibók Bea nagyszerű könyve, az Ellopott gyermekkor inspirálta. A teljesség igénye nélkül, a paretifikáció lehetséges negatív hatásaiból csak néhányat vettem itt elő. A cikkemben szereplő javaslatok, gyakorlatok nem egyeznek meg a könyvben leírt feladatokkal, azok kiegészítéséül szolgálhat. Remélem hasznosnak találtad! 😊

Márton Györgyi

Felhasznált irodalom:
Bibók Bea – Ellopott gyermekkor – A parentifikáció jelensége – önfeláldozás gyermekkorban, felnőttkorban és a párkapcsolatokban c. könyve

Fotó:
pixabay.com