Akár egy akciófilm címe is lehetne, de nem az. Ez az egy héttel ezelőtti filmelemzés – konkrétan a Coco – kapcsán már előkerült családi titkok feltárásának folytatása. Mert erről nem lehet eleget beszélni.
A titkok őrzői azokban nem beszélnek, még egymás közt sem nagyon. És míg a közös titok az őrzőit összehozza, addig a körön kívülieket eltávolítja, a későbbi generációkra pedig tudattalan terheket ró.
Miért vannak a titkok?
A titkok a családi rendszerből kitagadott tartalmak, amikről nem akarnak beszélni, sőt tudomást sem venni. Miért? Mert az túl szégyenletes, túl fájdalmas, túl felkavaró. Az adott generáció még pontosan tudja, mi történt, csak nem beszél róla. A következők már csak érzik, hogy valami nem teljes. A harmadik generáció már akár csak a „lenyomatát” érzékeli. Például akár egy gyerekvállalási probléma gyökere lehet egy többgenerációval előbb elvesztett kisbaba. Akinek megjelenik az életében ez az elakadás, nincs tudatában, hogy miért jelent neki nehézséget a gyerekvállalás, mikor másnak oly’ természete. Ő csak egyszerűen magával a problémával szembesül már. Neki lehet egy olyan tudattalan üzenete, hogy a gyerekek idő előtt meghalhatnak! És ezt úgy tudja elkerülni, ha inkább nem lesz szülő. Ilyen esetben a családállítás segíthet megtalálni a gyökérokot, és „visszailleszteni” a családi rendszerbe az elfedett tartalmat, jelen esetben a felmenők által elvesztett kisbabát. Azzal, hogy visszakerül az őt megillető helyére, oldódhat ez a probléma.
Mik lehetnek ezek a „klasszikus” titkok?
A titok egyik mozgatója lehet a fájdalom. Túl fájó valakiről beszélni, vagy akár csak emlékezni rá, inkább „elfelejtjük”, eltemetjük valahová mélyre. Ilyen lehet a már említett kisbaba elvesztése, halva született gyermek, a harctéren elveszített vőlegény, hogy csak néhányat említsek. Ilyenkor a gyászmunka helyett megpróbálják a halottat kirekeszteni a családi emlékezetből, úgynevezett „tabu” lesz belőle.
Másik motivációja lehet a szégyen: ilyen esetben kitagadjuk az illetőt vagy a tettét a családi rendszerből, és úgy teszünk, mintha nem is létezne/létezett volna. Klasszikus kitagadottak: a bűnözők, a szenvedélybetegek, vagy aki morálisan elítélhető: a megesett lány, az elmebeteg, a fogyatékos gyermek.
És ne feledkezzünk meg az áldozatokról sem! Ők azok, akik igenis a családi rendszerhez tartoznak, mert nekik ki kellett lépniük valamilyen formában (válás, elhagyás, akár halál), hogy a helyébe léphessen valamely felmenőnk és így mi megszülethessünk. Ilyen például a nagypapa előző felesége, akinek ki kellett kerülnie a nagypapa mellől, hogy a mi nagymamánk a helyére léphessen (bár már csak második feleségként), és életet adhasson a mi anyánknak/apánknak, majd ők pedig nekünk. Tisztelnünk kell az ő áldozatukat, hiszen annak köszönhető (is), hogy mi megszülethettünk.
Hogyan kerülnek felszínre a titkok?
Röviden: igen szemléletesen. A családi rendszer igen okos, azért jelez, hogy ráláthassunk ezekre a kitagadott tartalmakra, és tegyük a helyükre. Emellett igen kegyes is tud lenni, mert segít minket azzal, hogy az elfeledett tartalomhoz hasonló nehézséget ad, így könnyebbé teszi a gyökérok feltárását. Például egy elfeledett, halott vőlegényt jelezhet a rendszer egy olyan menyasszonynál, aki már harmadjára mondja vissza az esküvőjét, tudattalanul attól félvén, hogy meghal a választottja. A már említett gyerekvállalási nehézség jelezhet egy korábban elvesztett babát. De egy titkolt öngyilkosság megjelenhet úgy, hogy akár több családtag életében is előfordul a közvetlen környezetében, és jobban megviseli az illetőket, mint az még „indokolt” volna. Vagy az evészavar, ami esetleges éhezést, éhhalált akar felfedni. Ez csak néhány példa, de talán jól szemlélteti, hogy a családi rendszer és családi lelkiismeret érdeke, hogy ezek felszínre kerüljenek, és rendeződjenek.
Miért kell rálátnunk ezekre?
A családi rendszert átható családi lelkiismeret szeretné, hogy ezek a titkok felszínre kerüljenek, és mindenki az őt megillető helyére kerüljön, így a rendszer újra egyensúlyban lehessen.
Nekünk azért jó, ha helyre tesszük ezeket a tartalmakat, mert a rálátással elkezdhetnek oldódni, így a mi életünkre gyakorolt hatásuk már csökkenhet. Tehát a családi rendszer egyensúlya közös érdek.
Amennyiben olyan elakadás van az életedben, ami visszatérő, és nem sikerül megoldani, érdemes megnézni akár egyéni, akár csoportos családálltás során, hogy esetleg transzgenerációs elakadás, mintázat áll mögötte.
A Személyiségfejlezstő Centrum következő csoportos családállításáról további információk itt.
Felhasznált irodalom:
Bert Hellinger: A forrás nem kérdi, merre visz az útja A családfelállítás lexikonja Bioenergetic Kiadó Budapest 2018.
Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors Kulcslyuk Kiadó Kft. Budapest 2018.
Angster Mária, Bagd Emőke, F. Várkonyi Zsuzsa, Kozma-Vízkeleti Dániel, Lukács Liza, Orvos-Tóth Noémi, Pál Ferenc, Popper Péter: Otthonról hoztuk, Kulcslyuk Kiadó Kft. Budapest 2020.
HVG Extra Pszichológia: Családunk öröksége című lapszám
Fotó: Jason Fokshe, Cristina Gottardi, forrás Unsplash
Vélemény, hozzászólás?