Nehezen induló reggelek, szorongás, levertség, gombóc a torokban, gyomorfájdalom, remegés, egy kis ízelítő abból a csomagból, amit egy mobbingot elszenvedő megtapasztal. A pszichoterror jelensége beárnyékolja a munka világát, és nem csak az áldozatok, hanem a passzív résztvevők is sérülnek, nem is beszélve a hosszú távú gazdasági következményeiről. Nézzük meg közelebbről a fogalmat, kialakulásának okait, következményeit és potenciális lehetőségeket a kezelésére.
A mobbing fogalma
A munkahelyen kialakuló olyan ismétlődő szituáció, melyben egy személyt zaklatnak, kiközösítenek, megalázóan bánnak vele, legalább heti egy alkalommal, minimum fél éven keresztül. Tehát nem egy-egy esetről beszélünk, hanem hosszan tartó folyamatról. Jellemzően a hierarchiában magasabban lévő terrorizálja az alatta lévőt, ez az úgynevezett bossing. Azonban gyakori, hogy a szervezetben azonos szinten lévőt kezdi ki egy másik kolléga. Előfordulhat, hogy az alacsonyabb pozícióban lévő zaklatja felettesét, ez a staffing jelensége. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az első két kategória jellemző leginkább a munkahelyekre.
A mobbing története
Konrad Lorenz írta le elsőként a jelenséget. Ő az állatvilágot vizsgálta kutatásaiban. Megfigyelte, ahogy egyes egyedek áldozatul esnek a csoportnak, főképp valamilyen „másság” miatt. Ez az állatvilágban lehet eltérő szag, valamilyen testi hiba, sérülés.
Az állatvilágra alkalmazott fogalmat Peter-Paul Heinemann svéd orvos emelte át az emberi viselkedésre. Iskolások magatartását vizsgálta, akik kicsúfolták, gúnyolták, rendszeresen inzultálták társaikat. Az áldozatok gyakran öngyilkossági kísérletig vagy az öngyilkosságig is eljutottak ennek hatására. Napjainkban az iskolai zaklatásra inkább a bullying kifejezést használjuk.
A mobbing átfogó vizsgálatát Heinz Leymann svéd kutató nevéhez köthetjük. Ő látott rá arra, hogy ez a jelenség nem csak az iskolákban jelenik meg, hanem a munkahelyeken is találkozhatunk vele. A nyolcvanas évektől végzett felmérései határozták meg a jelenlegi ismereteinket a témáról. Nem pusztán a mobbing áldozatára gyakorolt hatásokat elemezte, hanem gazdasági, társadalombiztosítási és nyugdíjrendszerre ható tényezőit is.
A mobbing csoportosítása
A fent említett Leymann professzor 45 ellenséges cselekményt tárt fel, ezeket pedig 5 csoportra osztotta.
Beszélgetések közben bekövetkező támadások
- nem hallgatják meg a véleményét
- megszakítják beszéd közben
- a csoport tagjai nem állnak szóba vele
A társadalmi kapcsolatokban bekövetkező támadások
- átnéznek rajta
- külső tulajdonságok gúnyolása
- megjegyzéseket tesznek faji, nemzetiségi, vallási, politikai nézeteire
A társadalmi elismertséget érő támadások
- pletykálnak róla, valótlan állításokat kreálnak
- magánéletére tesznek sértő utalásokat
- megalázóan viselkednek vele
A munka- és élethelyzetek minőségét érő támadások
- nem kap tudásának, munkakörének megfelelő feladatot
- teljesíthetetlen megbízatást kap
- értelmetlen teendőket kell végeznie
Az egészséget érő támadások
- testi épségére ártalmas feladatot kap
- szabálytalanság elkövetésébe hajszolják
- szóbeli, írásbeli fenyegetést kap
- fizikálisan, szexuálisan bántalmazzák
A mobbing okai
A mobbingot érintő kutatások négy fő okra vezetik vissza a jelenség kialakulását. Fontos megemlíteni, hogy a szervezetek – ahol felütötte a fejét a pszichoterror – gyakran az áldozatot hibáztatták. Nem találtak például kivetnivalót a vezetői attitűdökben, hanem az adott dolgozót nyilvánították túlérzékenynek, viselkedését pedig irracionálisnak.
A mobbing kialakulásának okai a következők lehetnek Josef Schwickerath és Moritz Holz felosztásában.
A munkaszervezési hiányosságok miatt kialakuló stressz
- hiányos munkacsoport, vagyis egy emberre túl sok feladat hárul
- rövid határidős feladatok
- pontatlan, hiányos munkaköri leírások és feladatleosztás
- hiányos vagy nem létező teljesítményértékelés
Túlzott felelősséggel járó beosztás
- az adott személynek nehezére esik ellátni feladatait, akár mennyiségi, akár minőségbeli, akár időbeli terhet jelent, ebből egy generalizált feszültség keletkezik. Ez a frusztráció csatornázódhat a mobbingba
A támadó nagy tekintélye, erős pozíciója, amely lehetővé teszi a hosszabb időn keresztül zajló üldözést
- vezetői túlreagálások, túlkapások
- a csoportokban megjelenő informális vezetők
A vezetők gyakorlati és elméleti ismereteinek hiánya a szociális konfliktusok megoldására
- a vezető nem ismeri fel a munkatársak között megjelenő mobbingot
- előfordulhat az is, hogy felismeri, de nincs megfelelő eszköztára annak kezelésére
A mobbing folyamata, kialakulása, következményei
Ezt a szakaszolást is Leymann professzornak köszönhetjük, 500 esetet vizsgált meg, és négy szakaszra bontotta a mobbing folyamatát, a kialakulástól a munka világából való kikerülésig.
Interperszonális konfliktusok
Gyakori, hogy a mobbing egy átlagos konfliktusból eredeztethető. Megoldás helyett pedig elkezdődik az áldozat szisztematikus „bombázása”. Természetes, hogy védekezni kezd, akár visszatámadással, akár többletmunka vállalásával. Igyekszik visszaszerezni helyét a csoportban. Ebben a szakaszban a passzív szemlélőknek is feszültséget okoz a helyzet.
Pszichoterror
Ez a szakasz azért tud kialakulni, mert a vezetés szemet húny a bántalmazás felett vagy észre sem veszi azt. A támadások célzottá válnak, az áldozatot teljesen ellehetetlenítik. Egyedül nem tudja megoldani a kialakult helyzetet. A csoport megbélyegzi, kirekeszti a kiszemelt tagot. Ebben az állapotában gyakran szűkülnek be munkahelyen kívüli kapcsolatai is, a családi, baráti kapcsolódások, mivel az állandó feszültség hatással van viselkedésére. Egyre gyakoribbak a betegségek, pszichoszomatikus tünetek.
Jogsértés
Ebben a fázisban a vezetés már kénytelen foglalkozni a problémával. Ugyanakkor gyakori forgatókönyv, hogy az áldozatot hibáztatják. Ennélfogva próbálnak megválni a „renitens” alkalmazottól, áthelyezéssel vagy felmondással, de számos esetben előfordul, hogy megvárják, míg az áldozat lép ki az ellehetetlenedett helyzetből. Ha a mobbingot elszenvedő perrel szeretné érvényre juttatni igazát, akkor elhúzódó pereskedésre számíthat, ami nem könnyíti meg a mentális rehabilitációt. (Magyarországon jelenleg nincs olyan törvény, amely konkrétan kitérne erre a jelenségre.)
Kikerülés a munka világából
Bár a fent említett kutatás nem közölt pontos számadatokat arról, hogy hányan jutottak eddig a szakaszig, de nagyságrendileg a felénél korai nyugdíjazás és munkaképtelenség zárta le a pszichoterrort. Gyakori még a tartós betegségek kialakulása, folyamatos táppénzen töltött időszakok, és nem ritka az idegklinikai kezelésig jutás sem.
Hivatkozhatunk arra, hogy a munka világa kemény, hogy nem barátkozni járunk a munkahelyünkre, hanem teljesíteni a napi feladatokat. Ez nem is vitás, viszont nem hagyhatjuk szó nélkül, ha a fentiekben bemutatott, rendszeres bántalmazást tapasztalunk.
Következő heti cikkemben folytatom a téma kibontását, többek között arról, kik a jó mobbing áldozatok, kik az ideális tettesek, és mit tehet egy szervezet a mobbing ellen.
Felhasznált irodalom
Csepelyi Magda: Mobbing-Munkahelyi pszichoterror a grafológia tükrében General Press Kiadó Budapest, 2000.
Schwitckerach Josef, Holz Moritz: Mobbing a munkahelyi pszichoterror Z-Press Kiadó Miskolc, 2014.
Elek Lenke dr.: Mobbing a láthatatlan szörnyeteg 2013. https://ado.hu/munkaugyek/mobbing-a-lathatatlan-szornyeteg/
Herendi Kata: Mégis hová menekülhetnék? – Mobbing, avagy a munkahelyi pszichoterror 2018. https://pszichoforyou.hu/mobbing-munkahelyi-pszichoterror/
Fotó:
George Becker, forrás pexels.com
Vélemény, hozzászólás?